Századok – 1999
Közlemények - Nagy Levente: Néhány adat Wittnyédi István erdélyi kapcsolataihoz VI/1217
1218 NAGY LEVENTE egyensúlyt és egyben saját pozícióját akarta így biztosítani? Vajon ezeknek az eseményeknek a hatására maradt ki a Szigeti veszedelemből a két Lippayt dicsőítő strófa? Számos tisztázandó kérdés merül fel, melyeknek megválaszolására e tanulmány keretei között nincs lehetőségünk. Annyit azonban leszögezhetünk, hogy a negyvenes évek második felében egy újabb magyarországi politikusréteg tűnt fel (Esterházy László, Pálfíy Pál, Forgách Ádám, Zrínyi Miklós), melyet történetírásunk „Pálfíy-pártnak" nevez (Pálfíy Pál 1645 áprilisában lesz országbíró, majd 1649-ben nádor),6 és melynek az előző, Esterházy Miklós által fémjelzett irányvonalhoz képest Erdély-politikája megváltozik. Wittnyédy Erdődy Bálintné követeként vett részt az országgyűlésen. Sopron nem küldte, mert a várossal megromlott a viszonya, a vármegyénél pedig ekkor még nem volt annyira ismert, hogy országgyűlési követként jelöljék. Erdődy Bálintné külön udvari papot akart Monyorókerékre hozatni. Ennek elintézését bízta Wittnyédyre. Wittnyédy ügyességét mutatja az, hogy az ügyet tárgyalta is az országgyűlés. Erdődy Bálintné magánérdekeinek képviseletén túl Wittnyédy még azt is követelte az országgyűlésen, hogy a nezsideri evangélikusokat ért sérelmek miatt Lippayt vonják felelősségre és kérjenek elégtételt tőle. így akarva-akaratlanul a Lippayval ellenséges, Pálfíy-féle, párt oldalára került. Meg is haragudtak rá a Lippay-testvérek és Gáspár azzal vádolta, hogy „valamiben az szabad Varasok vadnak, es az minemű Articulusokat ellenek az mostany gyűlésben statualtak, azt egyedül en miattam [azaz Wittnyédy miatt] az Soprony Varasnak tulajdonithyttyak."7 Wittnyédy már ekkortól igyekezett tevékenyen részt venni a Pállfy-párt tagjai (főként Zrínyi) és az erdélyi fejedelem közt kialakuló szövetség létrehozásában. Társadalmi helyzeténél fogva természetesen nem, mint irányadó, hanem csak, mint végrehajtó. Wittnyédy is a főurak árnyékában és az ő megbízásuk alapján tevékenykedő familiáriusi réteghez tartozott, mely azonban ekkor fontos munkát végzett az erdélyi fejedelem és a magyarországi főurak közti viszony alakításában. 1650 május 10-én Klobusiczky András, a Rákócziak magyarországi ügyintézője, Pálfíy Pál nádorral folytatott tárgyalásairól számolt be II. Rákóczi Györgynek. A tárgyalásokon Wittynédy is részt vett.8 Klobusiczkyval és Rákóczi másik ügyintézőjével, Mednyánszky Jónással a tárgyalások után is sűrűn levelezgetett. 1650. nov. 13-án Pozsonyból gratulált Wittnyédy Klobusiczky Andrásnak, abból az alkalomból, hogy Lorántffy Zsuzsanna őt nevezte ki Debreceni Tamás helyébe, magyarországi birtokai jószágkormányzójául. Ε levél közlője, Hetyéssy István a Wittnyédy levelében előforduló „török flastrom" és Zrínyi röpiratának címe, A „török áfium" ellen való orvosság közti szó-hasonlóság alapján azt a merész következtetést vonta le, hogy Wittnyédy már ekkor (1650-ben?!) ismerhette ,Дг Török Ellen Való Orvosság körvonalait, mert erre utalnak a törökflastrom-ra tett gunyoros megjegyzései a levélben."9 íme a szóbanforgó levélrészlet: 6 Péter: I. m., 210. Az ekkori magyarországi „pártokról" részletesen: S. Lauter Éva: Pálfíy Pál nádor levelei 1644-1653, Bp., 1989, 20 (Régi Magyar Történelmi Források I.) 7 Wittnyédy levele Draskovich Jánosnak, 1647. okt. 20., Sopron, in Wittnyédy István leveleskönyve, (a továbbiakban Leveleskönyv) MTA Könyvtár, Mikrofilmtár B-3601, fol. 2, (Régi kézirattári jelzet: К-83Д). 8 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós, Bp., 1964, 368.; Szilágyi Sándor: Herceg Rákóczi Zsigmond levelezése, Történelmi Tár, 1890, 245-6. 9 Hetyéssy István: Wittnyédy István soproni ügyvéd levele a török „flastrom"-ról, Soproni Szemle, 1965/4, 381.
