Századok – 1999
Közlemények - Molnár Péter: A Magyarországi kormányzat mint a regimen mixtum példája I/113
A MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZAT AZ 1290-ES ÉVEK ELEJÉN 119 mocratia vegyes kormányzatot és a tisztségek és vagyonok egyenlősítését egyaránt tartalmazza, mégpedig pozitív példaként.4 3 A Speculum virtutum moralium Blythe által hivatkozott „Spárta"-leírása és a regnum-aristocratia-democratia vegyes kormányzat azonosítása azonban számunkra nem egyértelmű, ráadásul az utóbbi traktátusban Engelbert a De regimine principumhsn a kormányzati formák klasszifikációjára kidolgozott rendszerét nem alkalmazza. Az összes egyszerű kormányzatból összeálló vegyes kormányzat kapcsán említett — az uralkodók hibájából meg nem valósuló — legjobb rezsimet pedig nem kell a vegyes kormányzatok között keresni: minden bizonnyal azonos a—gyakorlatilag ritkán megvalósuló és szerzőnk által egyedül legjobbként megjelölt — „tiszta" monarchiával. Helyesebb tehát, ha magával Admonti Engelberttel együtt tartózkodunk a gyakorlatilag legjobb kormányzati forma végérvényes megjelölésétől.4 4 *** A jelen közlemény bevezetőjében megfogalmazott célkitűzések teljesítése után természetesen adódnak az újabb kérdések: mely konkrét események, illetve helyzetek inspirálhatták Engelbertet a magyarországi kormányzatra vonatkozó elképzelése kialakításakor? Hogyan és honnan szerezhette e stájer bencés szerző információit? Noha e kérdések megválaszolása az általunk művelt diszciplína, a középkori politikai filozófia történetének keretein — és így kompetenciánkon is — kívül esik, megkockáztatunk néhány észrevételt. A13. század közepének-végének magyarországi kormányzati rendszeréről Engelbert által adott leírás — miként az a közölt dokumentumból is megítélhető — szinte szó szerinti megismétlése a regnum-aristocratia-democratia vegyes kormányzat általánosságban megfogalmazott definíciójának (mely utóbbi viszont — mint a vegyes kormányzatok egyéb eseteiben — az „összeházasított" egyszerű kormányformák definícióinak egymás mellé rendelése). Egyes itáliai példáktól eltérően itt tényleges helyi ismeretnek nyoma sincs, szerzőnk a magyarországi politikai-kor-43 Speculum virtutum moralium cc. 15-16. „...sicut patet ex legibus XII tabularum, quas primus edidit Lycurgus Lacedaemoniis, lege statuit administrationem Reipublicae per ordines dividi, et ad invicem subalternari, concedendo Regibus potestatem militum et bellorum, Magistratibus iudicia et annuas constitutiones, Senatui custodiam et defensionem iudicii et legum, populo ius eligendi et potestates et magistratus, providens in hoc discordiae civium propter contentionem honorum. Sexta lege terram inter omnes aequaliter divisit... lege statuit maximos honores in civitate, non divitibus vei potentibus, sed Senioribus et sapientibus deferri,...". In: Pez, B., Bibliotheca ascetica antiquo-nova Τ. ΠΙ. (Ratisbonae, 1724), 410-412. 44 De regimine principum Tr. I., c. 17. „Ad praedictarum autem eomparationum et differentiarum majorem intellectum sciendum est; quod ex praedictis comparationibus non'intendimus dicere, quod ista vei illa politia sit optima omnium vei pessima... „ i. m. 38. Engelbert ugyanebben a fejezetben megjelöli a gyakorlatilag legjobb kormányforma két kritériumát:.„Ultimo sciendum est, quod licet durum sit et difficile ad determinandum, quae sit optima politia, sicut. patet ex praedictis, tarnen secundum quod dicit Philosophus Quarto Politicorum [11,11 (1272b)], duo sunt signa politiae bene ordinatae. Primum Signum est, quando populus permanet et permansit multo tempore in institutione politiae. Secundum Signum est, si nullae vel paucae fuerint in ipsa vei factae sunt seditiones aut tyrannides." Uo. 39. A Politika-hivatkozást vö. Aristotelis Politicorvm libri octo... 137. Evvel a stabilitásigénnyel azonban leginkább a négy egyszerű kormányforma ismérveivel egyaránt rendelkező vegyes kormányzat kapcsán tett engelberti megjegyzés állítható párhuzamba: Uo. Tr. I., c. 16. „Videtur enim minus odiosa esse aliis politiis, eo quod omnes habent partem aliquam in tali regimine." Uo. 37.
