Századok – 1999
Közlemények - Molnár Péter: A Magyarországi kormányzat mint a regimen mixtum példája I/113
120 MOLNÁR PÉTER mányzati rendszerről — minden bizonnyal közvetve — szerzett információit egyszerűen összeházasította a „(latin-)Arisztotelész nyomán szabadon" megfogalmazott sémájával. Engelbert hangsúlyosan múlt időbe utalja magyarországi példáját, így úgy tűnik, hogy nem a De regimine principum megírásával kortárs hazai berendezkedésre, a ΙΠ. András trónralépte után kialakult „korai rendi" kísérletre utal. A szerzőnk véleményének kialakulását inspiráló politikai helyzet lehetett így az Aranybulla-mozgalomtól kezdve45 számos, congregatio generalis tartását is eredményező krízis, feltehetően inkább az Engelbert korához közelebbiek közül. Nem kizárható persze, hogy Engelbert a traktátus megírásával kortárs hazai helyzet valamely múltba vetített, historizált elképzelésével találkozhatott, és ezért szerepelteti magyarországi példáját múlt időben. Akármilyen válaszok is szülessenek e kérdésekre, azok ismét ráirányíthatják a figyelmet a magyar történelem ezen újabban nem méltatlanul előtérbe került korszakára, a 13. század végi „korai rendiség" kísérletéhez vezető események idejére, mely utóbbi hirtelen kudarcát követően az arisztotelészi indíttatású korabeli politikai filozófia művelői is kénytelenek voltak — amennyiben egyáltalán említésre méltatták Magyarországot — az Engelberténél egyszerűbb leírást adni a magyarországi politikai-kormányzati helyzetről.46 45 James M. Blythe valamely általa nem megjelölt — a legjobb esetben is atavisztikus — szakirodalmi forrás alapján a következőképpen foglalja össze az Engelbertet inspiráló magyarországi körülményeket: „Presumably, the reference to Hungary is to the brief period between the imposition of the Golden Bull on King Andrew II by the Hungarian nobles in 1222 and the Mongol devastation of I242[sic], Under this charter, a Mass Diet of all nobles had great authority, powerful counts became removable and nonhereditary, and local assemblies were set up." Blythe, Ideal Government... 129., 30. j. 46 L. Bartolomen di Lucca, De regimine principum ΐγΐ „Ex talibus falsis aemulationibus in processu temporis exorta sunt bella civilia: quod in regibus vel imperatoribus locum non habet, nisi quod regiones interdum eis rebellant, si iura regni transcendant, sicut in partibus Hispániáé et Ungariae frequentius accidit, et inde etiam in Oriente saepius machinantur mortem dominis...". In: S. Thomae Aquinatis De regimine principum ad regem Cypri et De regimine iudeorum ad ducissam Brabantiae (ed. J. Mathis) (Torino-Roma, 1948), 67. Bartolomeo di Lucca szóban forgó munkája Aquinói Szent Tamás De regno ad regem Cypri című traktátusának folytatásaként készült, vagy legalábbis ilyen módon terjedt el. A „kiegészített" munka utóbb De regimine principum cím alatt terjedt el, Bartolomeo di Lucca (társ)szerzősége feledésbe merült. A toscanai domonkos szerző — egyébként Tamásnak utolsó éveiben társa — szövegrésze nagyjából egy évtizeddel Engelbert De regimine principuma után keletkezett: Charles T. Davis 1302, míg Thomas Käppeli 1300 tájára teszi elkészültét. L. Davis, Ch. T., Ptolemy of Lucca and the Roman Republic. Proceedings of the American Philosophical Society 118 (1974), 32. és Kaeppeli, Th.(-Panella, E.), Scriptores Ordinis Praedicatorum Medii Aevi (Romae, 1970-1993), n° 3722. Bartolomeo da Lucca e szöveghelye szintén nem szerepel Gombos Ε Albin Catalogusában. (Az utóbbiban megtalálhatóak azonban Bartolomeo két egyéb munkájának, Annaleseinek és a História Ecclesiastica Novának magyar vonatkozású passzusai n° 4318. és n° 4319. számok alatt: i. m. 2005-2008.)
