Századok – 1999
Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141
NEMESI BIRTOKVISZONYOK AZ ÚRBÉRRENDEZÉS KORÁBAN 1153 tabellák is úrbéres jellegűnek mutatják, többnyire földesúri szolgáltatást is bejegyeznek mellé a „tartozik" oldalra. A feldolgozás során egy birtoknak az egy tulajdonos által egy helységben bírt úrbériséget tekintettem. A 7600, ismert birtokosú helységben az 5800 birtokos 21 ezer birtokkal rendelkezett, tehát egy helységnek átlagosan 2,8 birtokosa volt, egy átlagos földesúr birtoka pedig 3,6 helységben volt elszórva. A disszertáció mellékletéül szolgáló Adattár négy, számítógép segítségével rendezett adatsort tartalmaz. Az I. rész (Úrbéres birtokkal rendelkező földesurak és birtokaik) gazdacímtár-szerúen sorolja fel az úrbéres birtokkal rendelkező földesurakat, birtokaikat helységenként feltüntetve, a birtok méreteivel együtt. A II. rész (Úrbéres birtokok, megyénként és községenként), ugyanazokat az adatokat tartalmazza, de ezúttal helységnévtár jellegűen. A megyék, illetve azokon belül a helységek ABC-rendjében sorolja fel az egyes helységekben birtokos földesurakat és úrbéres birtokaik kiterjedését. A III. rész (Az úrbéres birtokok országos összesítése) birtokostípusok szerint csoportosítva, a nemesi magánbirtokot méret szerint is kategóriákba sorolva öszszesíti személyenként az 5800 birtokos teljes úrbéres birtokát. Az egyes típusokon, illetve kategóriákon belül az úrbéres terület mérete szerint csökkenő sorrendbe vannak rendezve a birtokosok. Itt jegyezzük meg, hogy a nemesi birtok kategorizálásánál nem tekintettük sarkalatos kérdésnek, milyen birtokméreteknél húzzuk meg a választóvonalakat, és főleg nem tartottuk döntő fontosságúnak a kategóriák elnevezését. A kategorizálás tekintetében elég nagy a zűrzavar a szakirodalomban.2 7 Pl. a valódi középbirtokos Kenessey Kálmán szerint néhány száz holddal rendelkezik,28 Keleti Károly szerint 200-1000 hold között birtokol (de 30 hold fölött már „kis középbirtokos").2 9 Szabad György szintén a 200-1 000 holdasokat sorolja ide,3 0 miképpen Hanák Péter is.3 1 A felsorolt osztályozás azonban minden esetben a jobbágyfelszabadítás utánra vonatkozik. 1848 előtt még bonyolultabb a helyzet. Szekfű Gyula szerint a középbirtok 800-1 000 holdnál kezdődik.3 2 Wellmann Imre szerint az a középbirtokos nemes a 18. században, aki az úrbéres földből bír 100 és 1 000 hold között.33 Éppen az olvasó tetszése szerint felhasználható, kategorizálható Adattár közzététele mentesíti a szerzőt, hogy merev válaszfalakat húzzon a társadalom egymásba tűnő rétegei közé. (Természetesen a jelen tanulmány nagy részét kitevő statisztikai elemzés során ezt a problémát mégsem kerülhettük meg teljesen.) 27 Glósz, i. m. 6-7. lapján áttekinti a középbirtokosság meghatározására tett kísérleteket. 28 Kenessey Kálmán: Egy-két őszinte szó társadalmi viszonyainkat illetően, Pest, 1857., 87-89. 29 Keleti, i.m. 149. 30 Szabad György: A társadalmi átalakulás folyamatának előrehaladása Magyarországon 1849-1867. Valóság, 1976. 5. sz. 4. 31 Hanák Péter: A magyar középosztály fejlődésének problémájához. Valóság, 1962. 3.sz. 25. 32 Szekfű Gyula: Három nemzedék. Budapest, 1920. 76. 33 Wellmann Imre: A középnemesség gazdálkodása a XVIII. században. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. kötet (szerk. Szvircsek Ferenc) Salgótarján, 1981., 64-67.
