Századok – 1999
Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141
1154 FÓNAGY ZOLTÁN A IV rész (Az úrbéres birtokok összesítése megyénként) a harmadik részhez hasonlóan, de ezúttal csak egy-egy megye határain belül fekvő birtokait összegzi a birtokosoknak. Ezeknél a listáknál nem választottuk külön a birtokostípusokat.34 Az V részben található térképek a feldolgozott megyék területén fekvő nagyobb birtokokat ábrázolják, községhatáros alaptérképen megrajzolva.3 5 Azt, hogy mely birtokok kerültek fel a térképre, az ábrázolhatóság döntötte el, a méret és a szórtság függvényében. A birtokviszonyok makrostruktúrája A közel ötmillió hold úrbéres föld 5 835 birtokos között oszlott meg. A birtokviszonyok vizsgálata során első lépésként a nemesi magánbirtokot és a (mai szóhasználattal) jogi személyiséggel rendelkező tulajdonosokat különítettük el. A birtokállomány közel háromnegyedét, 3,6 millió holdat, az úrbéres föld 72,2%-át 5 579 nemes földesúr mondhatta magáénak. Az ő birtokaikon élt az összeírt úrbéres népesség 74,2%-a, 339 ezer jobbágy és zsellércsalád. A fennmaradó 1,4 millió holdon, illetve 116 ezer úrbéres családon a királyi kincstár, a katolikus egyház és a szabad királyi városok osztoztak. Megkíséreltük, legalább megközelítő pontossággal felvázolni az ország teljes, tehát nemcsak úrbéres területének megoszlását is, az egyes helységek területét alapul véve. Csak azokat a helységeket soroltuk valamelyik birtokkategóriába, amelyeknek csak egy földesura, vagy csak azonos típusba tartozó birtokosai voltak (pl. több egyházi birtokos, vagy pl. a Batthyány család több, egyaránt nagybirtokos tagja). A birtokviszonyok rekonstruálása kb. 28 millió kataszteri holdra terjedt ki. Ennek 21,1%-ával, mintegy 5,9 millió holddal rendelkeztek a jogi személyiségű birtokosok. 19,8 millió hold, (67,4%) bizonyíthatóan nemesi tulajdonban volt. 3,2 millió holdnak (11,5%) az úrbérrendezés-kori tulajdonosát nem sikerült egyértelműen megállapítani. Ε terület jórésze kívül is esett az úrbéri viszonyokon; ide tartoztak pl. a puszták és a kuriális falvak. (V táblázat) A nemesi birtokosokat a következő kategóriákba soroltuk a birtoknagyság alapján: - 10 000 hold feletti latifundiumok. Ebbe a csoportba 62 földesúr, a nemesi birtokosok 1,1%-a tartozott. A birtokszerkezetben nyomasztó túlsúlyt képviseltek. Az ország teljes birtokállományának kétötödét tartották kézben, ami azt jelenti, hogy a nemesi birtok nagyobbik fele, (56,2%-a) ennek a szűk elitnek a kezében koncentrálódott. Birtokaikon élt a nemeseket uraló úrbéres népesség 54,4%-a. - 5 000 és 10 000 hold közötti nagybirtok. Ε kategória létszáma megközelítette a latifundiumok uraiét: a 48 földesúr a nemesi birtokosok 0,9%-át tette ki. Birtokaik összterülete azonban már nagyságrendekkel elmaradt a 34 Az adattár remélhetően hamarosan hozzáférhető lesz a kutatók számára a hálózaton is elérhető Magyar Társadalomtörténeti Adattárban. 35 Az általam használt alaptérképet a Kartográfiai Vállalat készítette 1984-ben a Történettudományi Intézetben készülő Történelmi Atlasz számára, A Magyar Állam Közigazgatási térképe (1:1 000 000), 1884 alapján. (Ez volt Magyarország első községhatáros ábrázolása)
