Századok – 1999

Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141

1152 FÓNAGY ZOLTÁN Heves 147 625 68 127 46.15 Hont 87 182 59 189 67.89 Liptó 46 293 33 002 72.29 Máramaros 70 067 39 322 56.12 Nógrád 120 910 64 195 53.09 Nyitra 240 813 160 123 66.49 Pest 258 758 109 391 42.28 Pozsony 190 959 85 149 44.59 Sáros 116 405 72 657 62.42 Somogy 135 640 71 288 52.56 Sopron 129 715 84 977 65.51 Szabolcs 88 793 35 466 39.94 Szatmár 123 186 61 606 50.01 Szepes 123 849 93 514 75.51 Tolna 109 049 66 103 60.62 Trencsén 179 834 164 518 91.48 Turóc 30 365 20 115 66.24 Ung 47 416 27 576 58.16 Vas 183 918 116 106 63.13 Veszprém 117 090 39 755 33.95 Zala 184 584 103 335 55.98 Zemplén 170 824 96 261 56.35 Zólyom 52 688 28 900 54.85 Összesen: 4 728 044 2 681 586 56.72% A feldolgozás módszere, az adatbázis felépítése Az adatgyűjtés a Helytartótanácsi Levéltár Dep. Urbariale iratairól készült mikrofilmekről történt. A „cédulázás" során lényeges szempont volt, hogy az öszszegyűjtött adatok alkalmasak legyenek statisztikai felhasználásra, sőt, kifejezetten számítógépes feldolgozásra. Ehhez egységesíteni, uniformizálni kellett a tabellák adatsorait, ami természetesen valamelyest a helyi színek kifakításával is együtt járt, tehát sajnálatos, de elkerülhetetlen információveszteséget is eredményezett.26

Az egységesítés jegyében az irtások és a szőlő mennyiségét nem vettem figyelembe, mivel ezeket nem tekintették az úrbéres állomány részének. Ráadásul az összeírok nem is jártak el egységesen: a véletlenszerűen összeírt szőlők, irtások beszámítása sértette volna az egységes szempontok szerinti feldolgozás elvét, valamelyest eltorzította volna a birtokviszonyok képét. Beszámítottam viszont az úrbériségbe a község szántójaként vagy rétjeként összeírt területet, mivel azt a 26

A mértékegység egységesítése pl. tipikus példája volt az uniformizálással járó információvesztésnek: az 1100, 1200, 1300 négyszögöles holdak számontartása, illetve a rétek területének mérésére alkalmazott kaszás vagy embervágó tájanként változó követése ellehetetlenítette volna a nagytömegű adat feldolgozását. így a holdak között nem tettem különbséget, azt 1200 négyszögölesnek vettem, a belső teleknél alkalmazott pozsonyi mérőből kettőt számítottam egy holdra, a kaszást pedig egyenlőnek tekintettem a holddal. ·