Századok – 1999
Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141
NEMESI BIRTOKVISZONYOK AZ ÚRBÉRRENDEZÉS KORÁBAN 1147 forrásokból (Lexicon locorum21 , a II József-korabeli népszámlálás adatai) megállapíthatóan a lakott helyek száma ezen a területen kb. 9000 volt. A hiányzó helységek többségében nem készült úrbéri összeírás. Ezek lehettek allodiális jellegű népes puszták (főleg a volt hódoltsági területeken találhatunk ilyeneket nagy számban), kuriális falvak (különösen az északnyugati megyékben volt belőlük sok) vagy privilégizált mezővárosok. A hiányzó helységek kisebb részében elkészült a tabella, csak eltűnt a Helytartótanács Levéltárából (esetleg be sem került oda). Egy részük valószínűleg fellelhető a megyei levéltáraidban, azonban ezek felkutatására nem vállalkozhattunk. Egyébként az elveszett tabellák aránya nem túl magas (megyénként legfeljebb 2-3%). Csak Máramaros és Sáros megye öszszeírásai olyan hiányosak, hogy nem alkalmasak a történeti statisztikai vizsgálatra. Ε két megye tabelláinak alig 10%-a található meg a MOL-ban. (Ez főleg Sáros megye esetében sajnálatos. Az 1780-as években készült, fent említett birtoköszszeírás tanúsága szerint a megyét a 18. században még a jómódú középbirtok túlsúlya jellemezte. Egy századdal később viszont Mikszáth műveiben már éppen a „sárosi dzsentri" lett e réteg hanyatlásának, lecsúszásának jelképes figurája.) A 44 megye 31 millió kat. holdnyi összterületéből 23 millió holdat foglal el annak a 7600 helységnek a határa, amelyeknek az összeírását feldolgoztuk. A kancellária számára az 1780-as években készült összesítés szerint ezen a területen 6,1 millió magyar· hold úrbériséget írtak össze2 2 . Ennek 82%-át, közel 5 millió holdat tartalmaznak a meglevő tabellák. Az összesítés szerinti 515 ezer úrbéres háztartás 88%-át, 456 ezer háztartást írtak össze bennük. Úgy gondoljuk, hogy ez a „találati arány" elég magas ahhoz, hogy a birtokszerkezettel kapcsolatosan az egész országra érvényes, kellően megalapozott következtetésekre jussunk. Ezt megerősítette a következő tapasztalat is: A hiányzó helységek birtokosait megpróbáltuk más forrásokból, elsősorban a II. József korabeli birtokösszeírásból azonosítani. Kiderült, hogy a hiányzó helységek birtokosai között minden típus megtalálható, hiányuk valószínűleg nem torzítja jelentősen az arányokat valamelyik kategória javára vagy rovására. Az I. táblázatban megyénként részletezve közöljük, hogy a kancelláriai összesítéshez képest az úrbéres földnek, illetve népességnek hány százalékát tartalmazzák az általunk megtalált és feldolgozott tabellák.23 Feltűnő, hogy némely megyében az általunk használt tabellákban több úrbérest találtunk, mint amennyit a kancelláriai összesítés szerint összeírtak. A (nem jelentős) eltérést magyarázhatja az úrbéri tabellák utólagos módosítása, elkallódása vagy akár számítási hiba. A polgári korszak gazdacímtáraihoz mérhető pontosságú rekonstrukcióra természetesen nem számíthatunk e forráscsoport alapján. Legnagyobb hiányossága már létrejöttének céljából (az úrbéri állomány rögzítése) adódik: nem tartalmazza az allodiális területet. így adatsoraink elsősorban a birtokosok, birtokoskategóriák egymáshoz való viszonyítására alkalmasak, természetesen nem várha-21 Lexicon locorum regni Hungáriáé populosorum anno 1773 officiose confectum. Budapest, 1920. 22 MOL Magyar Kancellária Lta, Acta Generalia 3688/1786. A kancelláriai levéltárban található vaskos kötet helységenként tartalmazza az úrbéres állományt (abban nem szerepel a földesúr neve). 23 A kancelláriai összesítés megyei összegeit közli Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767-1867. Budapest, 1973., 145. és 153.
