Századok – 1999

Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141

1148 FÓNAGY ZOLTÁN tó el tőlük a (nem létező) telekkönyv pontossága. Ezt a hiányt kíséreltük meg ellensúlyozni egy további adatsor bevonásával: a helységek teljes területének figyelembevételével. A területadatot A magyar korona országainak helységnévtárából vettük (Budapest, 1873). Ez az első olyan hivatalos helységnévtár, amely a helységek határának területét közli. Annak tudatában, milyen gondosan ügyeltek a községek határuk épségére, a súlyos torzítás kockázata nélkül azonosíthatjuk e területadatokat a száz évvel korábbi kiterjedéssel. Ugyancsak a viszonyítási alap bővítése céljából felhasználtuk a II. József-féle népszámlálás lélekszámadatait, hiszen a birtokok értékét (gazdasági és hatalmi-presztízs értékét egyaránt) lényegesen befolyásolta a rajta élő alattvalók száma is. Ezt természetesen csak azon megyék esetében volt lehetséges, ahol a községek adatsorai is hozzáférhetők. Bár tanulmányunk címe alapján magától értetődik, de azért külön is hangsúlyozzuk, hogy vizsgálatunk csak az úrbéres birtokkal rendelkező nemesekre terjed ki. A józsefi népszámlálás a vizsgált területen 145 ezer nemes férfit talált; a nemesség létszámát tehát 290 ezerre tehetjük, ami mintegy 57 ezer családnak felel meg. Összevetve ezt a számot az adattárunkban szereplő 5600 birtokossal, megállapíthatjuk, hogy körülbelül minden tizedik nemes rendelkezett valamilyen úrbéres birtokkal. Vizsgálatunk tehát kizárólag ennek a tizednek a rétegződésével, vagyoni viszonyaival foglalkozik. A munka során, annak országos jellege, illetve kiterjedése miatt szigorúan be kellett tartanunk néhány „önkorlátozó" szabályt. így nem foglalkoztunk a birtoklás jogcímével, tehát, hogy a tabellában szereplő földesúr a valódi tulajdonosa vagy csupán zálogbirtokosa az adott birtoknak. Ugyanígy nem kutattuk a használat módját: több kisebb birtokos gyakran a közbirtokosság valamilyen formájában hasznosította, pl. bérbe adta a helységet (a bérlő többnyire a birtokostársak közül került ki). Ugyancsak le kellett mondanunk a munka belátható időn belüli lezárása érdekében a helytörténeti irodalom hasznosításáról: arról a csábító lehetőségről, hogy segítségével kitöltsük az esetleges hiátusokat, ellenőrizzük, esetleg módosítsuk adatainkat. Az Adattárban az szerepel birtokosként, akit az úrbéri tabellák megneveznek. (A feldolgozás során három nagyobb birtoknál vettük figyelembe más források módosító adatait. Ld. a kincstári birtokokról szóló fejezetet.) I. táblázat A feldolgozott tabellákban szereplő, illetve az egykorú összesítés szerinti úrbéres föld és úrbéres népesség úrbéres terület úrbéres népesség kancelláriai feldolgozott kancelláriai feldolgozott Megye összesítés aránya összesítés aránya Abaúj 91253 82365 90.1% 8234 7136 86.7 % Arad 147360 126822 86.1% 16244 14675 90.3% Árva 210829 162238 77.0% 13317 9411 70.7% Baranya 294332 280732 95.4% 16393 16713 102.0% Bars 85139 73659 86.5% 9571 8752 89.8% Bács-Bodrog _ 482036 228666 47.4% 13753 7499 54.5%