Századok – 1999
Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141
1146 FÓNAGY ZOLTÁN Horvátországban, valamint aζ egykori temesi bánság 3 megyéjében pedig csak 1780-ban történt meg a rendezés. Mivel Horvátország és Szlavónia, illetve a szűkebben vett Magyarország nemesi birtokosainak névsora között alig van átfedés16 , így kihagyásuk nem érinti érdemben a magyar birtokosok rangsorát. A temesi bánság területe ekkor még teljes egészében a kincstár birtokában volt, így a nemesi birtokviszonyok szempontjából nem volt érdekes. (A megyék száma azért 44, mert Kishont még külön szerepelt, csak később csatolták Gömör megyéhez.) Az összeírás végrehajtásának 7 éves időtartama még megengedi, hogy az összeírás eredményét a szűkebb országterületen pillanatképnek tekintsük (bár volt rá példa, hogy a később sorra került megyében egy korábban, más megyében szerepelt birtokosnak már az özvegyét említik örökösként). Úgy gondoljuk, mellőzhetjük itt az úrbérrendezés előzményeinek, a rendelet kibocsájtásának, az összeírás és a rendezés végrehajtásának taglalását; a történeti irodalom azt részletesen feltárta és leírta.1 7 A mi szempontunkból az összeírás leglényegesebb elemének az számít, hogy az úrbéres állomány helységenkénti rögzítésekor készített tabellákból pontosan megállapíthatók az adott község nemesi birtokviszonyai is (természetesen csak az úrbéres földre és népességre vonatkozólag). A jobbágyokat és telkeiket, illetve a zselléreket földesuranként csoportosítva írták össze. Ugyancsak mellőzzük itt az úrbéres birtokviszonyok jogi-terminológiai kérdéseinek részletezését; a feldolgozás során felmerülő ilyen jellegű problémák megoldásához Varga János könyvei nyújtottak elméletileg megalapozott, ugyanakkor gyakorlatias és szinte minden részletre kiterjedő útmutatást.1 8 Ε forráscsoport egy részét Felhő Ibolya munkatársaival már feldolgozta és kiadta.19 A dunántúli megyéket tartalmazó kötet 1970-es megjelenése óta azonban folytatás nélkül telt el negyedszázad. Kutatásunk egyik célja kezdettől egy számítógépes adatbázis létrehozása és az adatok gépi feldolgozása is volt - az ebben rejlő lehetőségek pedig új minőséget jelenthetnek a felhasználó szempontjából, ami akár még a kutatások párhuzamosságát is igazolhatja.2 0 A Felhő Ibolya által szerkesztett kötetben egyébként a nemesi birtokviszonyok inkább „melléktermékként" jelennek meg, a középpontban az úrbéres népesség áll. Ezért is használtuk a dunántúli megyék esetében is az eredeti tabellákat, mivel a forráskiadvány a kisebb birtokosok birtokait helyenként csak összesítve közli. Az Országos Levéltárban, a Helytartótanácsi Levéltár Dep. Urbariale iratai között a 44 megye mintegy 7600 helységének úrbéri tabellája található meg. Más 16 Ezt a II. József-korabeli birtokosösszeírás igazolja, amely kiterjedt Horvát-Szlavónországra is. Ld. 15. sz. j. 17 Legújabb összefoglalása a Magyarország története 4. kötetében Vörös Károly tollából, 926., részletesebb ismertetése Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. A Dunántúl. Szerkesztette Felhő Ibolya, Budapest, 1970., az úrbérrendezés irodalmát is közli. Ebből alapvető jelentőségű Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában I. kötet, Budapest, 1933. 18 Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767-1848. Budapest, 1967., és U.ő: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Budapest, 1969. 19 Ld.: 17. sz. jegyzet 20 A disszertáció lényegi részének elkészülte után jutott csak tudomásomra, hogy a munkacsoport később is folytatta az anyaggyűjtést, ám további publikáció nem született belőle.
