Századok – 1999

Krónika - Sárközi Zoltán (1922–1997) (Szekeres József–Tóth Róbert) V/1137

KRÓNIKA SÁRKÖZI ZOLTÁN (1922-1997) Eletének 75. évében, 1997. május 22-én rövid betegség után elhunyt dr. Sárközi Zoltán ny. főlevéltáros, a történelemtudomány kandidátusa. 1922. június 26-án született Mezőkövesden szegény, sokgyermekes kisiparos családban. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte meg, majd a gimnázium utolsó két osztályát Budapesten, a ciszterci rend középiskolájában fejezte be. 1940-ben kitüntetéssel érettségizett. Két éven át a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karán tanult tovább. 1942-től életpálya módosításának jegyében a bölcsészeti kar történelem-földrajz szakára iratkozott át. Egyetemi hallgatóként 1944 őszén és telén részt vett a magyar ellenállási mozgalom fegyveres harcaiban. Az egyetemi Görgey partizán zászlóalj kötelékében harcolva, 1944. decemberében, fontos megbízást teljesítve, átlépte a frontvonalat, majd visszatérőben megsebesülve, német fogságba került, de sikerült megszöknie. Egyetemi tanulmányai befejezésével 1946-ban Mályusz Elemér professzornál „Summa cum laude" minősítéssel doktorált. Értekezését Szászváros és Szászvárosszék története a XVIII. század végéig címmel írta meg. Egyetemi tanársegédként folytatni kívánta az erdélyi szászság történetének kutatását. Még lehetősége nyílt kilenc hónapos tanulmányút keretében az erdélyi levéltárakban témájához kapcsolódó kutatásokat végezni. 1848-1849 Szászvároson című tanulmányát, a tervezett szászvárosi társadalmi monográfia részeként 1949-ben a Válasz folyóirat közölte, de tudományos kutatói és oktatói tevékenysége félbeszakadt, mert az egyetemi „reform" során óraadói, majd népi kollégiumi nevelőtanári beosztásba „helyezte" át a minisztérium. 1949 őszén gyakornokként felvételt nyert a Magyar Országos Levéltárba (MOL.) 1950-ben az akkor indult egyetemi levéltáros képzés keretében levéltárosi oklevelet szerzett. 1951-től a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban levéltárosi beosztásban, majd két éven át a Győri Állami Levéltárban levéltárosként, illetve vezető helyettesként dolgozott. 1954. augusztus l-jétől került a Központi Gazdasági Levéltárba, majd annak megszűnését követően ismét, de a gazdasági levéltári iratokkal együtt, az MOL-ba. 1962-ben osztályvezető helyettesi, 1978-tól megbízott osztályvezetői besorolásba lépett elő. 1980-tól főlevéltáros, 1986-ban vonult nyugállományba. A levéltári munkaterületen folytatott tevékenységének első évtizedében az 1950 előtti korszak történelmi forrásanyagot képező dokumentumainak felkutatása, biztonságba helyezése, rendezése és kutathatóságát biztosító segédletek, repertóriumok készítése terén nyújtott kimagasló teljesítményt. Az újszerű gazdasági iratanyag levéltári őrzésének és feldolgozásának tematikájával különös érdeklődéssel foglalkozott. Fontos szerephez jutott az MOL ún. „Z" szekciójának, a forrásértékű gazdasági iratok csoportjának kialakításában. A gazdasági iratanyagban végzett alapvető rendezési és kutathatóságát biztosító segédletkészítési