Századok – 1998

Történeti irodalom - A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Dél-alföldi évszázadok 9.(Ism.: Paszternák István) IV/966

968 TÖRTÉNETI IRODALOM 968 középkori építészeti emlékeiről, különösen pedig a világi célú kőépítményekről, igen kevés ismerettel rendelkezünk. Kötetünk szerzői az öt településsel kapcsolatban eltérő módon értelmezték a helynévi adatokat. Míg a két Arad- és az egy Békés megyei toronynál megelégedtek a torony = 'erősség, bástya, erődítmény' összefüggésre való utalással, a Csanád megyei Torony kapcsán egyértelmű ténynek tekintik: „A falu nevét azon urától kapta, aki lakótornyot emelt itt a maga számára." [302. o.]. Donáttornyával kapcsolatban viszont kommentár nélkül idézik (= elfogadják?) Borovszky Samu véleményét, amely szerint a település első birtokosától nyerte nevét, aki alighanem tornyos templomot épített itt, amely ezen a vidéken még ritkaság számba ment. [92. o.] Miért világi célú torony ott és templom itt? Annyi mindenesetre valószínűnek látszik, hogy lakótoronyra legfeljebb a két oppidum esetében számíthatunk. Meggondolásra érdemes az is, hogy Torony, Baktornya és Mátyustornya egy alig pár kilométeres körön belül lokalizálható. Hogy ezek mindegyikében lakótorony állhatott, melyet kötetünk címszavai legalábbis megengednek, aligha valószínű. Annál is inkább, mert — ahogy a szerzők is elképzelhetőnek tartják — Baktornya talán Tornya oppidum része lehetett egykor. [47. o.] Az egyik „toronnyal", a ma Csongrád, a középkorban leggyakrabban Csanád megyébe kebelezett Donáttornyával kapcsolatban mégis vannak — bizonytalan — régészeti adataink. A terület középkori emlékeit összegyűjtő Kovalovszki Júlia közöletlen feljegyezései szerint az 1940-es években valószínűleg illegális, de legalábbis dokumentálatlan ásatások folytak a település egykori templomának helyén. Az „ásató" visszaemlékezéseiből — Kovalovszki J. szerint — egy egyhajós, gótikus, támpilléres templom alapjai rajzolódtak ki, melyhez különálló torony tartozott. (Koszta József Múzeum Régészeti Adattára 191-84/2. - Kovalovszki J. terepbejárási jegyzőkönyve, 1954, október 19. Az „ásatás" helyszínének újraazonosítása: Zsíros Katalin és a recenzens terepbejárási jegyzőkönyve szintén a KJM Adattárában.) Eszerint tehát templom harangtornya lehetett a névadó. Ezzel ellentétben világi jellegű tornyot valószínűsít egy, a közelmúltban napvilágot látott, újkori írott forrás, a szentesi ún. Petrák-krónika. (Petrák-krónika „meljis Szentes városának a legrégibb időktől valló történetét foglalja magában". Közreadja Takács Edit. Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből XXV, Szentes-Szeged, 1997. Lásd még: Paszternák István: Megjegyzések a szentesi Petrák-krónika régészeti vonatkozásairól. In: A XVIII-X1X. századi polgári írásbeliség produktumai a Dél-Alföldön. Szentesi Műhely Füzetek II. (1997-1998), 69-95.) Ennek az 1740-es években lejegyzett adatai szerint a 16. században egy sáncokkal körülvett palota és annak udvarán templom állt Donáttornyán. (E krónika köréből származtak Borovszky fentebb említett, egybe csengő adatai!) A 15 éves háború táján elpusztult épületiek?) felszínen mutatkozó építőanyagát a forrás mindenképp hitelesnek tartható szakasza szerint az 1700-as évek elején hordták szét a környékbeli lakosok. A templom helye ma is jól ismert, de a terület erős beépítettsége miatt már alig van remény újabb, esetleg perdöntő régészeti megfigyelésekre. Ugyancsak a helynevek interpretálásának problémáját veti fel az ún. „törzsnévi eredetű helynevek" kérdése. A szerzők vizsgálta területen — a Kürtgyarmatot kettőnek számolva összesen nyolc, konstantinosi magyar törzsnévből — hét esetben, összesen hattal találkozunk. A szerzők a következőképp értékelik e helyneveket: Gyarmat (Zaránd т.): ,Д falut, valószínűleg már а X. században, a magyar Gyarmat törzsbeliek alapították, erre utal neve." [120. o.]; Nyék (Zaránd m.): , Д falu eredetileg az ómagyar Nyék törzsbeliek szállása, települése lehetett. " [219. o.]; Megy er (Zaránd m.): ,,Megy er helynevünk az ómagyar Megyer törzsnévből keletkezett, tagjainak egy része ugyanis itt telepedett le. A falut valószínűleg még а X. század végén alapították." [201. o.]; Jenő (Csanád m.): Jenő törzsbeliek települése lehetett..." [143. o.]; Borosjenő (Zaránd m.): „helynevünk az ómagyar Jenő törzsbeliek szálláshelyére, településére utal" [63. o.]; Kér (Zaránd m.): „a régi magyar Kér törzsnévből keletkezett. A Kér törzsbeliek szórványtelepülése volt eredetileg, akiknek foglalkozása egy feltevés szerint a katonáskodás volt " [154. o.]; és végül Tarján (Csanád т.): ,Д falunév az ősi magyar Tarján törzsnévből keletkezett, a Tarján törzsbeliek települését jelöli." [295. o.] A szerzők tehát minden esetben e helynevek — és természetesen az ezzel jelölt települések — 10. századi keletkezése mellett foglaltak állást. E megállapítás — úgy véljük — több ponton vitatható. A fenti települések nem rendelkeznek ismert régészeti nyomokkal. Kivételt képez a ma Hódmezővásárhely területén található Tarján falu, melyet terepbejárás során sikerült azonosítani, leletanyaga 11-13. századinak bizonyult. A másik kivétel Borosjenő, melynek legkorábbi emléke egy 12. századi, szórvány oszlopfő. A régészeti adatok tehát hiányoznak a fenti falvak 10. századra keltezéséhez, ahol pedig rendelkezünk leletekkel, azok éppenséggel nem támogatják a korai datálást.