Századok – 1998

Történeti irodalom - A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Dél-alföldi évszázadok 9.(Ism.: Paszternák István) IV/966

966 TÖRTÉNETI IRODALOM 966 Gheorghe Oni§oru 1944-89 közt vizsgálja az Európa-kép alakulását a románoknál. Eleinte hivatalból ellenség a Nyugat, bár az első években sokan még onnan várják a felszabadulást, különösen a nemzeti pártok, a liberálisok és a nemzeti parasztpárt. (A német fordításban a National-Tzaranistisch félrevezető, mert nem érthető, egyszerűbb lett volna parasztpártról írni.) 1948-ra már jött a tisztogatás, a külügyminisztériumból több mint kétszáz embert bocsátottak el, és 286 új kádert vettek fel. A hangulatjelentések továbbra is nyugat-barát közvéleményről tudósítottak. Az 1960-as években bekövetkezett külpolitikai fordulat, a szovjetekkel való szembenállás egyszerre megint rokonszenvessé tette a Nyugatot, de a diktatúra utolsó évtizedében már az is ellenség lett megint, a Szovjetunióval együtt. Az ia^i-i A. D.. Xenopol Történeti Intézet igazgatója, Alexandru Zub befejezésként áttekinti Európa képét a román kultúrában. Valójában a politikai eseménytörténethez kapcsolja, a 15-17. században Európa a kereszténységgel azonos. A 18. századi fanarióta korszakban a kapcsolatok gyengülnek, a fejedelemségek elszigetelődtek. Európa lett mégis a követendő mintakép. Romániát úgy tekintették, mint erődöt az oszmán hatalommal szemben. Az 1830-as évektől kezdve került elő a kritika. Xenopol és Iorga, a nagy történészek reális értékelést hirdettek és integrációt Európába, amelytől Románia elválaszthatatlan. Az európaiságot és a románságot nem ellentétként látták, hanem a kettő együttes megvalósításában keresték a megoldást. C. C. Giurescu ekkor hirdette azt, hogy Délkelet-Európa helyett dunai-kárpáti régió volna a helyes elnevezés, amelybe Románia beletartozik. 1945-től egyértelmű a Nyugat-ellenesség. A hetvenes-nyolcvanas években vált kiegyensúlyozottabbá az Európa-kép. Párhuzamként bemutatja a pártállami korszakban az emigráció egyértelműen pozitív Európa-képét. 1989 után egyértelműen ez vált általánossá, de a Nyugat még mindig nem ismeri eléggé Romániát. A kötet végén egy rövid kronológia 1330-cal kezdődik, amikor Havaselve felszabadul a magyar fennhatóság alól, ezzel az egész dákoromán problematika kimarad. A szerzők hasznos listája követi ezt, és négy tábla kép, elsőként térkép az 1918-as határok feltüntetésével is, azután vezető kulturális és politikai személyiségek képe, I. Károly és I. Ferdinánd király képe, az utolsó lapon I. Mihály fiatal királyként és Nicolae Ceau§escu. Mint ebből a rövid tartalmi ismertetésből is kitűnik, a kötet valóban, ahogy a szerkesztő jelezte, elsősorban a Regat álláspontját mutatja be. Ezen belül is Európa nagyjából a Nyugatot jelenti, sőt részletesen Francia- és Németországot. Bizánc alig kerül említésre, igaz, hogy a későközépkortól már nem nagyhatalom, de a román kultúrában mégis igen nagy a hatása, és éppen ez marad ki a kötetből. Az unitus egyház csak egyszer kerül szóba, amikor a pártállamban éppen betiltják. Hogy az erdélyi unitusok, különösen persze a papok mennyivel közelebb álltak Európához, mint a két fejedelemség, arra csak egészen halvány utalások történnek. A románok latinitása nagy hangsúlyt kap. Románia európai küldetéséről is gyakran esik szó, de az erdélyi románok elhanyagolása miatt a címben jelzett problematika csak féloldalasan kerül elő. Jó volna ezt egy következő kötetben pótolni. Niederhauser Emil A KÖRÖS-TISZA-MAROS-KÖZ TELEPÜLÉSEI A KÖZÉPKORBAN Dél-AlfÖldi Évszázadok 9., Szerkesztette: Blazovich László. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996. 361 o. 1 db térkép „- Sorozatot indítani annyit jelent, mint bízni a jövőben, remélni azt, hogy az elkövetkező kutatások eredményei megtöltik majd a sorozat köteteit. (...) Egy sorozat mindig zászló, amely mögé fel lehet sorakozni. (...) E sorozat a Dél-Alföld zászlaját hordozza fennen." E szavakkal indította útjára 1985-ben Kristó Gyula a frissen alakult Dél-Alfóldi Évszázadok c. történeti sorozat első, bemutatkozó darabját. Az alapítói szándéknak megfelelően egy-egy dél-alföldi témájú tanulmányt tartalmazó kötetek megjelenése az utóbbi három évben jelentőser. felgyorsult. A korábban megszokott, két-három éves kiadási időközzel szemben, 1995-96-ban négy, ezen belül 1996-ban három új kötettel jelentkezett a kiadó. E sorozat egyik új, a sorban 9. kötetét veheti kézbe az érdeklődő közönség. A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy összegyűjtsék a Körös-Tisza-Maros-köz keleten a Zarándi-hegységgel záruló területe minden olyan középkori településének adatait, amelyről írott források is megemlékeztek. Egy-egy szócikkbe foglalva kapunk rövid összefoglalót az egyes telepü-