Századok – 1998

Történeti irodalom - Urkundenbuch zur Geschichte der Babenberger im Österreich (Ism.: Siklósi Gyula) IV/958

TÖRTÉNETI IRODALOM 959 1241-42-ben Bécsújhely elfoglalásáról, Frigyes osztrák és stájer herceg segítségkéréséről (IV Konrád királytól) a tatárok ellen tudósít forrás. IX. Gergely pápa 1241. június 19-én Rómában kelt oklevele a magyarországi tatár betörést követően már Csehország és Németország fenyegetett helyzetéről beszél. Egy 1241. június 22-i oklevél osztrák lovagok és a tatárok közötti harcról tudósít. 1241. július 3-án III. Henrik angol királynak a tatárok magyarországi betöréséről ír levelet II. Frigyes. II. András és Gertrúd (meggyilkolásáról (1213) Lipót magyarországi tartózkodása kapcsán egy 1210(?)-ben kelt adat tudósít) fiáról, IV Béla királyról főként a tatárjárás kapcsán több regeszta tesz említést: 1224-ben III. Honorius pápa kibékülésre szólította fel II. Andrást Ausztriába szökött fiával, Bélával. Ugyanekkor nem bontotta fel házasságát, melyet Laszkarisz Máriával kötött. IV Béla 1236-ban Frigyes osztrák herceggel fegyvernyugvásban egyezett meg. Az 1246. június 15-i oklevél fontos adatot rögzít. IV Béla serege ugyan veszít a Lajta melletti csatában, nem messze Bécsújhelytől, ám ellenfele, II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg, fiúágon az utolsó Babenberg életét veszíti a csatában, így győzelmüket nem tudják realizálni. 1248. január 28-án IV Ince pápa békítési kísérletéről tudósít egy regeszta I. Vencel, IV Béla és Gertrúd osztrák hercegnő között. 1254-ben Béla Gertrúd hercegnőnek átadja Leobent, Knittelfeldet, Judenburgot, Grasluppot, Voitsberget és Dobit. Fejedelmeinket, királyainkat, illetve a magyar királynőket, a magyar előkelőket (milites, optimates) általánosságban is többször említik a kötetben szereplő források csakúgy, mint Magyarországot. Több magyarországi várost; Eger, Veszprém, Vác, Esztergom, Kalocsa, Győr, Sopron, Nyitra, Székesfehérvár, Moson neveznek meg a kötetben található írott források, melyekben a Duna mellett feltűnik a kötetben a Mura folyó. Fontos adatokat szolgáltat a kötet a Dunáról és a dunai hajózásról, só szállításról stb. 1224-1246 között. A kötet valamennyi ismert osztrák, német, olasz, cseh levéltár anyagát feldolgozta. Szerzői (az irodalomjegyzék vizsgálata alapján) a korszak összes, számukra fellelhető munkáját átnézték, beépítették. Magyar vonatkozású adataikat Belitzky János: Sopron vármegye története I. Bp., 1938.; Peter Csendes: Regio finibus Ungarorum gladio ab hostibus adquisita". Babenberger Forschungen 1976. 38-51.; Josef Deér: Die heilige Krone Ungarns. Wien, 1966.; Erdélyi László-Sörös Pongrác: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története II. Bp., 1903.; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis 3., 4. 1829.; Bálint Hóman: Geschichte des ungarischen Mittelalters 2. Berlin, 1943.; Magyar-zsidó oklevéltár. szerk.: Friss Armin. 1. Bp., 1903.; Rogerii carmen miserabile. szerk.: Ladislaus Juhász (Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum 2. Bp., 1938. 543-588.; Karl Uhlirz: Das Local der Leithaschlacht (1246) und des Testament Herzog Friedrichs des Strietbaren. MIÖG 21 1899. 155-162.; Urkundenbuch des Burgenlandes Bd. 1.: Die Urkunden von 808-1270. bearb. v. Hans Wagner. Graz-Köln, 1955.; illetve Gusztáv Wenzel: Codex diplomaticus Arpadianus continuatus 1., 2. Monumenta Hungáriáé historica. Diplomataria 6-7. Pest, 1860-1861. című munkáiból merítették. Bár a kötetben felhasznált legújabb magyar vonatkozású irodalom 1938-ban íródott, a tárgyalt korszakról a magyar vonatkozást tekintve sem tudunk többet. A korabeli világ számtalan városáról, településéről szerezhetünk a regeszták alapján információkat. Ezek között a kiváló részletességgel összeállított regiszterben találunk útmutatást. Ez a részletes regiszter azonban bizonyos tekintetben talán lehetne alaposabb: egy 1225. június 6-án kelt oklevélben olvashatjuk Iacobus Nythriensis püspök nevében a Nyitra elnevezést. A német szövegben a város német neve Neutra" olvasható, a regiszterben feltűnik a Nythriensis és Nytriensis alak, ám Neutra/Nitra címszóval szlovákiai városnak írják, annak ellenére, hogy a tárgyalt korszakban Szlovákiáról nem beszélhetünk. Talán feltüntethették volna, mely középkori ország része volt. A regiszterben szereplő személynevek, egyházi és világi funkciók alapján szétválasztott történelmi személyiségek sok adatot szolgáltathatnak még a korszak történetének alaposabb megismeréséhez. A kötetben szereplő oklevelek segítséget nyújtanak az egyháztörténeti, várostörténeti kutatásokhoz. Mindent összevetve egy jelentős, alapvető fontosságú munka ötödik könyvét fogja kezében az olvasó, melyben a korszaknak a Babenbergekre vonatkozó okleveleit a teljesség igényével gyűjtötték össze. Ha sok újat nem is tartalmaz, ám a magyar történelemhez is sok hasznos információval szolgál. Siklósi Gyula