Századok – 1998
Vita - Róna-Tas András: Nagyszentmiklós. Zsupán. Megjegyzések Bálint Csanád cikkéhez IV/940
VITA 943 másik eljárást követtek, az pusztán azért volt, mert Hampel ebből a szempontból szerencsétlen eljárását követve, senki nem vette eddig a fáradságot magának, hogy a feliratok rendszerét nézze meg. Ez a könyv erről szól. Gobi a II. sz. korsó alján látható rajzolatoknak, amelyeket eddig tamgának tekintettek, új értelmezését veti fel: „Hingegen läge sehr nahe, an die Kurzdarstellung (Skizze) von Zelten oder Jurten zu denken" [Ezzel szemben kézenfekvőnek tűnhet, hogy sátrak vagy jurták egyszerűsített (vázlatos) ábrázolására gondoljunk] (p. 34.). Ezzel kapcsolatban B. Cs. először felveti, hogy „... jó lett volna megtudni, miből áll a Hampel J. által közölt rajz pontatlansága, s vajon miként kell megítélni azt a — mind a Hampel, mind a Göbl által közöltektől — meglehetősen eltérő rajzot, amelyet nemrégiben Erdélyi I. szintén az eredeti tárgyon végzett vizsgálata alapján készített" (238. o.). Az utalás Erdélyi 1984/86-ban a Móra Ferenc Múzeum Értesítőjében megjelent cikkére hivatkozik. (31. o. 1. ábra.) Göbl sehol nem írta, hogy Hampelnek ez a rajza pontatlan lenne. Ami pedig Erdélyi rajzát illeti, a „meglehetősen eltérő rajz" mindenekelőtt azért tűnhet annak, mert Erdélyi rajzai az óra 2-es számjegye, míg Göblé a hatos számjegy felé van elfordítva. Göbl párhuzamként felvetette a kun sátrak ábrázolásának hasonlóságát a Radziwill-kézirat miniatúráiban. B. Cs. szerint, miután a kódex 1205-ben készült a hivatkozott kiadás a 15. sz. végén készült el ez „a régészetben alkalmazott módszereket figyelembe véve az említett nagyszentmiklósi rajz értékeléséhez — súlyos időrendi okból — teljesen irreleváns analógia" (238. o.). Szerinte e helyett jó lett volna a kincshez időben közelebb álló jurtaábrázolásokat figyelembe venni. Végül B. Cs. megjegyzi: „... a fentiekben jelzett bizonytalanságok ellenére is igen nagy valószínűséggel állíthatjuk: a nagyszentmiklósi 2. sz. korsó fenekén látható bekarcolt rajz esetében nem sátorábrázolással [a kiemelés az eredetiben] van dolgunk. (R. G.-nek a szerzőtársa, R. T. A., aki évtizedek óta figyeli a steppei népek sátraival kapcsolatos kutatás, [31 ] ennek megítélésében bizonyára tudott volna neki útmutatással szolgálni)". Mielőbb a kérdéshez megjegyzést fűznék érdemes Göbl szövegét elolvasni: „Mit diesem Hinweis sollten die Zeichen neu betrachtet werden, zumal der deläufige Begriff des Tamgas m. W. im Ganzen Gereich von Mittelasien bis zum Schwarzmeer nichts Vergleichbares aufweist, der Strichbestand für Schriftzeichen aber zum umfangreich ist und die Deutung als Bild eine nächste und plausible Assoziation ergibt". [Ezzel az utalással kell a jeleket újra megvizsgálni, mivel az általánosan elfogadott tamga magyarázat számára tudomásom szerint egész Belső-Ázsia területe a Fekete-tengerig semmi összehasonlíthatót nem mutat fel, a vonalrendszer ugyanakkor ahhoz, hogy írásjelként lenne értelmezhető túl gazdag (umfangreich), és a képként való értelmezés adja a legközelebbi és valószínű asszociációt]. Az erős állítás tehát az, hogy hasonló tamgát eddig sehol sem sikerült fellelni. S valóban az eddig odavetett, és publikációról publikációra vándorló nézet, hogy itt tamgáról van szó, sehol nem tudott egy hasonló tamgára hivatkozni. Természetesen egy ilyen negatív állítást, hogy t. i. ilyen tamga sehol nincs, nem lehet bizonyítani. Abban is egyet értettem Göbllel, hogy itt írásjelről nem lehet szó, a rajz ennél sokkal komplexebb. Maradt tehát Göbl ötlete, hogy a rajzban sátor rajzát lássuk. Ezt a kérdést Göbllel sok ízben megvizsgáltuk. Álláspontom az volt, s mai is az, hogy itt jurtáról nem lehet szó, de arról a sátortípusról, ami a jurta előzménye (1. Preliminary report on a study of the dwellings of the Altaic peoples
