Századok – 1998

Vita - Róna-Tas András: Nagyszentmiklós. Zsupán. Megjegyzések Bálint Csanád cikkéhez IV/940

940 VITA galmazást találunk a Krónikaszerkesztés 61. fej.-ben, az elsőség kérdése nem eldöntött. Mivel a Névtelen a nyugat-európai városnevek közül csak itáliaiakat említ, nem zárható ki, hogy ebben személyes élményei is megcsillannak. Verőce: Nem azonosított víznév, általában a Drávától délre keresik, vö. Verőce megye nevével, a szó maga is vizet jelent. Ez mindenesetre ellentmondana annak, hogy Botond és apja a Bodrog vidékén szerepeltek. Taksony: javasolt ejtése Takson /Benkő L./. 57. Göncöl hídja: mai ausztriai Bruck an der Leitha. Göncöl a német Konrád személynév Küntzel, Günzel alakjából. Fia uralkodásának harmadik esztendejében: ismét bizonyíthatatlan kronológiai megállapítás. test börtönéből: Biblikus, Ter 6,13; 3 Kir 2,2 és oklevelekben is, pl. Fulco végrendelkezése, 1146., 1199. Elet igéi: biblikus, ill. Szt. Istvánt „prédikátor"-ként, apostoli szerepkörben a liturgikus szövegek imádságaiban említették. Krisztussal mindörökké: A mű leghosszabb, számos retorikai elemmel /pl. adnominatio/ díszített verses betétje. Tudatosan kerülhetett a Gesta végére, sugallva, hogy a csak keresztséget vállalók — akik a bűnnek meghaltak — élnek Krisztussal mindörökké. E bibliai kép magyarázza meg/Mk 16,16 és Róm 6,3-11/, hogy a pogányok miért temették el magukat „élve", megfosztva magukat az örök élettől.. Az élve való eltemetés képe, mint az Isten ellen lázadó Dathan és Abiron büntetése /Zsolt 105, 17 stb./ a hazai oklevelek sanctio-formulájából is ismert, pl. Ш. Béla Froa-oklevele, 1181. Hasonló képpel fejeződik be a kortárs História abbreviata Consulum Andegavorum, ami elbeszélő források esetleges hatását is felveti. Anonymus a verses részben leírtakat örök érvényű igazságként — átvitt értelemben — a magyar történelemre is érvényesnek ítélte. Ezért is zárta le itt művét. Csak remélhetjük, hogy a hasznos észrevételeknek köszönhetően a fordítás és kommentár csiszolódott, s bízunk benne, hogy a hazai elbeszélő források többi fordításának és kommentárjának is akad hasonlóan éles szemű olvasója. Róna-Tas András NAGYSZENTMIKLÓS. ZSUPÁN Megjegyzések Bálint Csanád cikkéhez Elolvasás után szomorúan tettem le Bálin Csanád cikkét (Új könyv a nagyszentmiklósi kincsről, Századok 132 (1998), 231-256.), amely hosszabb bírálat Robert Göbllel közösen írott könyvünkről (Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szentmiklós. Eine paläographische Dokumentation, Wien 1995). Régóta várom kiváló régészünk megjegyzéseit. Talán nem volna értelme a most megjelent 25 oldalas cikkre reagálni, ha egyfelől nem lenne az ügynek némi általános tanulsága, másfelől nem vezetne az