Századok – 1998
Figyelő - Kéri Henrik: A Tolna megyei német lutheránusok. Megjegyzések egy tanulmányhoz IV/916
FIGYELŐ 917 a betelepültek életkörülményeiről lényegesen befolyásolták: a Mercy grófok szerepe a telepítésben és az ún. III. Károly-féle második pátens. Schmidt János munkássága. Schmidt Jánosnak a tolna-baranya-somogyi lutheránus németség eredetének, letelepedése körülményeinek kutatásában hervadhatatlan érdemei vannak. Életében kevés tanulmánya jelent meg. Elsőnek említhetjük itt a Wie Pfarrer Reichard nach Varsád kam4 (Hogyan került Reichard lelkész Varsádra) című cikket. A lelkész nehéz sorsán keresztül Schmidt az ősök vallási állhatatosságára, hagyományaikhoz való ragaszkodására figyelmeztet. Forrást nem jelöl meg, a történetet valószínűleg egy késői gyülekezeti feljegyzésből vette. Az azóta előkerült dokumentumok5 lényegesen eltérnek a Schmidt által előadott színes történettől. A cikket én inkább Schmidt lelkipásztori tevékenysége részének, mint történészi tanulmánynak tekinteném. Jellemzően Pfarrer Schmidt (Schmidt lelkész) aláírással jelent meg. Ugyanez mondható el a szerző egy másik cikkéről: Auswanderung des Pfarrers Joh. Mars. Nie. Tonsor und seiner Landsleute aus Hessen nach Kistormás in Ungarn 1724ß (Joh. Mars. Nie. Tonsornak és honfitársainak kivándorlása Hessenből Magyarországra, Kistormásra, 1724-ben). Forrást itt sem jelöl meg, csak hivatkozik egy igen megbízható („höchst verläßlich") feljegyzésre. Szita László szerint7 Schmidt ezzel kapcsolatban egy 1850-1860-ból származó másolatot említ, melynek eredetije Tonsorra menne vissza. Ha ez így van, az eredeti történet ugyancsak megváltozhatott. Összekeverték benne a két Mercyt (Claudius Florimund Mercyt és fogadott fiát, Anton Ignaz Karl August Mercy-Argenteaut), nem tudunk a sokat emlegetett Vátzy kapitány létezéséről, aki állítólag Mercy nevében Bécsben verbuválta össze Tonsort és honfitársait Kistormás számára. (Valószínűleg Wasy Tóbiásról, a Mercy-birtok akkori jószágigazgatójáról van szó, aki ha nem is Bécsben, hanem a tolnai Duna-parton gyűjtötte össze a telepeseket). így az egész színes történet inkább a szépirodalom vagy a hitbuzgalmi irodalom, mint a történettudomány körébe tartozik. Viszont van Schmidtnek néhány tanulmánya, amelyek az addigi kutatásnak új irányt szabtak. A Deutsch-Ungarische Heimatblätter című folyóiratban közzétett cikkei fölkészülést, előmunkálatot jelentettek élete főművéhez, a már említett, Győrben megjelent tanulmányhoz. Egyértelművé teszi, hogy a tolnai lutheránus németség többségében Hessenből vándorolt be. Hesseni levéltárakban számos dokumentumot talált, amelyek a kivándorlás körülményeit, a történeti hátteret világították meg. Listát tett közzé hesseni kivándorlókról, akik Tolnában telepedtek le. A későbbi tanulmányban ezeket az eredményeket elmélyítette, újabb adatokkal kiegészítette. Hiányérzetünk van azonban a bevándorlás ábrázolásával. A Schmidt által közzétett dokumentumok egy része (Károly császár levele a hesseni őrgrófhoz 600 család kivándorlása tárgyában, az őrgróf levélváltása a szomszédos tartományok fejedelmeivel) a bánsági kamarabirtokokra vonatkoztak. A kamarabirtokokon a telepítés mechanizmusa lényegesen eltért a tolnai magánbirtokokon folytatott gyakorlattól. Nem egy kutató esett már abba a hibába, hogy a jól dokumentált bánsági telepítés eljárásait 4 Christlicher Hausfreund, 1929, 14/15.sz. (Pécs) 5 Lötz, Friedrich: Johann Karl Reichard (1700-1753), Südostforschungen, Bd. XXII. (1963), 326-346. fi Deutsches Blut im Karpathenraum, Bd. 6 (1941/42), 187-189. 7 Szita, 98. о., jegyzet.
