Századok – 1998
Kisebb cikkek - Dávid Géza: Balassi János török kapcsolatai IV/909
912 KISEBB CIKKEK - először a szultántól,1 2 majd a nagyvezírtől,1 3 végül a budai pasától.1 4 A szultán indoklásában az is benne volt, hogy szó sem lehet az erősségek visszaszolgáltatásáról, hiszen Balassi fia, Bálint, Bekes Gáspárhoz csatlakozott, ami nyíltan a béke megszegésének számít, s ezért az apa is büntetést érdemel; a várak kérése helyett inkább el kellene fogni, s példásan megbüntetni mint árulót. A megváltozott török viszonyulásról alkotott képből egy dolog kilógni látszik. Nevezetesen 1575 decemberében Szokollu Musztafa oltalomlevelet küldött Balassinak, amelyben úgy tett, mintha mi sem történt volna a várakkal; csak arra tért ki, hogy „minden mulatság nélkül" jöjjön hozzá, mivelhogy már többször a szultán oltalma alá ajánlotta magát. Miről lehet itt szó? A mézesmázos szavakat csak azért írta volna a pasa, hogy tőrbe csalja velük Balassit? Vagy netán 1575 helyett 1573-ra kell-e tennünk e levél megírásának idejét? Ezt eldönteni nem tudjuk, az viszont bizonyos, hogy továbbra sem zárult le Balassi török kapcsolatkereséseinek sora. 1576 utolsó napján ugyanis azt írta be naplójába az Ungnád Dávid mellett Isztambulban tartózkodó Stephan Gerlach, hogy Balassi két török rabját elküldte a nagyvezírnek, Szokollu Mehmednek, némileg hasonló ígéretekkel, mint aminőket korábban tett, azaz, hogy embereivel átáll a törökökhöz. Ezt azzal a kéréssel toldta meg, hogy engedjék szabadon fiát, ő maga pedig kapjon biztonságos lakhelyet.1 5 E-zúttal tehát új motiváció merül fel. Most nem elsősorban saját érdeke vezeti, hanem a fiáé, ami valamivel könnyebben menthető. Ugyancsak Gerlach — másokkal egybehangzóan — 1577-ben is beszél arról, hogy Balassi összeesküvésbe keveredett, Mehmed pasa tudtával.1 6 Az egyik megfigyelő azt is hozzáteszi, hogy Balassira már akkor gyanakodtak, amikor János Zsigmond meghódolt Szulejmán szultánnak; később bebörtönözték ugyan, ám a kivégzést is megérdemelte volna. Mire azonban ezek az értesülések Isztambulba értek, Balassi János már nem volt az élők sorában. A fentiek alapján bizonyosnak tűnik, hogy Balassi János hányatott életének különböző fázisaiban határozottan kereste a kapcsolatot a törökkel. Nem tudni, hogy pozitív válasz esetén — szorult helyzetében — milyen messzire ment volna el 1571-ben vagy 1572-ben. Tény, hogy Musztafa pasa hívó levelére nem mozdult, de az a levél már kicsit későn jött. Mindenesetre Balassi jellegzetes figurája a bonyolult 16. századnak, amikor néha elég nehéz volt összhangba hozni az egyéni és a nemzeti érdekeket.1 7 12 Mühimme Defteri 27, pp. 9-10, No. 34. 17 A fentiek fényében új megvilágításba kerül-13 Turcica 32 Konv. 1 f. 257r. nek az olyan kijelentések, amelyek szerint Balassi 14 A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. Bálint tudott törökül. Elképzelhető, hogy az elő-1553-1589. Szerk. Takáts Sándor, Eckhart Fe- relátó apa maga szorgalmazta fia ez irányú tanulrencz, Szekfű Gyula Budapest, 1915, 111, No. mányait. (Erre a szempontra Szentmártoni Szabó 105. Hóvári, i. m. 105. Géza hívta fel figyelmemet az alábbi hely kapcsán: 15 Stephan Gerlachs des Eltern Tage-Buch a török nyelvben is oly nagy ékesszólással tűnt Franckfurth am Mayn, 1674, 285 (VÖ. Szalay ki, hogy mindazok, akik e nyelvhez értenek, ta-László, Békés Gáspár pályájához és Balassa Bálint núsították, hogy ebben páratlanul fényes művészi erdélyi fogságához adalék. Adalékok a magyar jártassággal rendelkezett." /Epicédium a Balassi nemzet történetéhez a XVI-dik században. Pest, fivérek, Bálint és Ferenc halálára. Szerkesztette, 1859, 243.) sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Ács Pál. 16 Ungnád Dávid. 205; Turcica 35 Konv. 2 f. [Budapest], 1994, 59, illetve latinul: 13./) 200r-v.
