Századok – 1998

Kisebb cikkek - Dávid Géza: Balassi János török kapcsolatai IV/909

KISEBB CIKKEK Dávid Géza BALASSI JÁNOS TÖRÖK KAPCSOLATAI A Balassi János életével foglalkozó munkákban többször felmerült a kérdés: paktált-e vagy sem a felvidéki főúr a törökkel? Legutóbb Hóvári János érintette a témát, de ő sem tudta egyértelműen eldönteni, milyen kapcsolat fűzte Balassi Jánost a törökökhöz.1

Hóvári valamivel több hitelt adott azoknak a híreszteléseknek és konkrétumoknak, amelyek egyfajta együttműködést sejtettek, mint Eckhardt Sándor, aki meglehetősen jóhiszemű volt hősével szemben, s már-már triumfálva beszélt arról, hogy az udvar semmi kompromittálót nem talált bekért levelezésében.2 Nem állítom, hogy nekem végérvényesen nyugvópontra sikerül juttatni ezt a kérdést, néhány török, illetve Bécsben őrzött irat azonban feltétlenül megérdemli figyelmünket. Közülük két szultáni levél ígérkezik koronatanúnak, melyeket a dívánban megtárgyalt ügyekről vezetett parancs-kivonatokat tartalmazó kötetekbe (az ún. mühimme deflerikbe) vezettek be. * Azt sajnos nem lehet bizonyosan megmondani, hogy el is küldték-e a szóban forgó leveleket - tény hogy nem jegyezték föléjük, mikor s kinek adták oda őket kézbesíteni. Ám ez nem feltétlenül jelenti 1 Hóvári János: A hűtlen Dobó. Budapest, [1987], 104-105. 2 Eckhardt Sándor: Az ismeretlen Balassi Bálint. Budapest, 1943, 54. 3 Például a Habsburg uralkodóknak szánt, ma Bécsben található szultáni iratok között több olyan akad, amelyek a mühimme defterikben szintén a kézbesítő megjelölése nélkül szerepelnek. azt, hogy a fogalmazványokat végül nem tisztázták le, s nem indították útnak Balassi Jánoshoz.3 S mint látni fogjuk, tartalmuk akkor is fontos, ha netán soha nem jutottak el a címzett kezébe. Ez abból a körülményből fakad, hogy a török kancelláriai gyakorlatnak megfelelően szerencsénkre ezúttal is bőven idéztek az Isztambulba beérkezett előzmény szövegéből is. A két szultáni irat kapcsán először azt szögezzük le, hogy mindkettőt kifejezetten Balassi Jánosnak címezték, ami önmagában véve figyelemre méltó körülmény s különleges viszonyt sejtet - hisz hasonló, a birodalmi központban készült, kimondottan magyar főúrnak szóló iratra alig-alig van példa. S elgondolkoztató a két levél közül az időben korábbi, 1571 júliusából-augusztusából származó, azaz Balassi János Bécsből való szökését jó egy évvel követő levél megszólítása is: „Balassi János magyar úrnak, aki mostanság alávetette magái magas udvaromnak, (kiemelés tőlem - DG) nemes parancs írassék." A folytatás pedig még érdekesebb, minthogy — saját kijelentésére hivatkozva — egyrészt azt állítja Balassiról, hogy II. Szelim 1566. évi trónralépte óta levelei és emberei révén rendszeresen küldött titkos információkat a budai beglerbégnek és a végek bégjeinek, másrészt pedig azt, hogy most a szécsényi béghez, Hizirhez4 küldte el embereit és levelét, amelyben az tudatta, hogy minden birtokolt 4 Hizirt 1567. május 17-én jelölték ki a szécsényi szandzsák élére 230.120 akcse évi fizetéssel, tényleges beiktatására pedig az év október 28-án került sor; utódja Ferruh bég lett 1571. november 4-től, de ő is csak később, a következő holdév pontosabban meg nem határozott napján kapta meg a kinevezést igazoló berátot: Isztambul, Basjbakanlik Osmanli Ar§ivi, Maliye Defteri 563, p. 54.