Századok – 1998
Közlemények - Csoma Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom kialakulása Magyarországon (18–19. sz.) A magyarországi szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések IV/859
878 CSOMA ZSIGMOND alapítására. Heintl munkássága végeredményben a francia szőlőfajta-gyűjteményi munka további folytatását jelentette. Az 1760-ban Hajdúdorogon született Görög Demeter, a magyarnyelvű ampelográfia megalapozója, Bécsben tanult, több magyar kulturális kezdeményezés támogatója. 1803-tól József főherceg udvari nevelője lett, azután, hogy 1796-ban herceg Eszterházy Miklós fiának, Pálnak az oktatását és nevelését sikeresen oldotta meg Kismartonban. Ettől kezdve a ,JV[agyar Hírmondó"-ban már keveset tudott dolgozni, többnyire csak a térképekkel foglalkozott. Görög itt mélyítette el műveltségét a képzőművészet, a zene, de különösen a természettudományok terén. A könyvtárban korának legkiválóbb botanikai, kertészeti és szőlészeti művei szerepeltek. Kismarton parkjai, üvegházai szépségük mellett valóságos botanikai gyűjtemények voltak, amelyet a herceg folyamatosan gyarapított. Valószínűleg itt alapozódott meg Görögben az a természettudományos érdeklődés, amelynek a későbbi években életét szentelte. Mint nevelő, nagy megbecsülésnek örvendett a családnál, a főúri körökben elismerték az érdemeit. I. Ferenc császár elkészíttette vele a trónörökös neveltetésének tervezetét, amely tetszést aratott. A császár 1803-ban kinevezte udvari nevelőnek. Ettől kezdve nem ért rá a lap szerkesztésével foglalkozni. Ez jó alkalomnak kínálkozott az udvar számára arra, hogy a „Magyar Hírmondót" 1803-ban beszüntesse. Kezdetben József királyi herceg nevelésével foglalkozott, majd annak halála után Ferenc Károly főherceg mellé rendelték, akinél 1824 októberéig volt főnevelő. Ekkor 8000 forint évi fizetéssel nyugalomba vonult, amelyet még a Kolonics és Eszterházy családtól is kapott jelentékeny nyugdíj is szaporított. A császár elismerése jeléül tanácsosi címmel, kamarási ranggal és a Szent István Rend középkeresztjével tüntette ki.66 Görög Demeter a szellemi kultúra mellett az anyagi kultúrát is nagy ügyszeretettel szolgálta. Sokat fáradozott a hazai, elmaradt mezőgazdaság korszerűsítéséért, általában a magyar gazdasági élet felvirágoztatásáért. Mint lapszerkesztő rendszeres tanácsadást folytatott, népszerűsítette a korszerű módszereket. Tessedik Sámuel működését különösen nagyra becsülte, több alkalommal ismertette tevékenységét, az általa alapított „Oeconomica Oskolát", oktatási, iskolapolitikai elgondolásait, szakírói munkásságát. Nagyváthy János „Szorgalmatos mezei gazda" című munkáját lelkesen propagálta, és örömmel számolt be arról, hogy a „kassai polgárok kapva kapják a Szorgalmatos Mezei Gazdát, s áldják az isteni gondviselést, mely megadta nekik érni, hogy szülött nyelveken olvashatnak oly hasznos munkákat, amelyekről álmodni se tudtak vala, míg a deák világ tartott." A Habsburg főváros közeli fajtaértékelő és telepítő jó példák Görög nagyszabású tervének elfogadását segítették. Pl. Lobkovitznak a Melk közeli burgundiai fajták telepítése, vagy Fries vörös bor szőlőfajta telepítései Vöslau határában. Görög Demeter a szőlővel foglalkozott legszívesebben. Mint udvari nevelő arra is törekedett, hogy tanítványával, Ferenc főherceggel megismertesse a Habsburg birodalom gazdaságát. Nagy súlyt helyezett azoknak a terményeknek a megismertetésére, amelyeknek fontos szerepük volt a kereskedelemben is. Ezek közé tartozott a szőlő és bortermesztés. Görög felismerte, hogy a külkereskedelem növelésére, a borbehozatal ellensúlyozására jobb minőségű borokra van szüksége az országnak. 66 Geday G. 1971. 85-88., P Erményi M. 1987. 653-657.
