Századok – 1998
Közlemények - Csoma Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom kialakulása Magyarországon (18–19. sz.) A magyarországi szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések IV/859
870 CSOMA ZSIGMOND Dénes értékelte munkásságát, rámutatva, hogy mennyire ismeretlen ez irányú tevékenysége, életrajzírói pedig éppen csak, hogy megemlítik.4 3 Tessediket az evangélikus-racionalista, a felvilágosult pozsonyi értelmiségi kör szelleme megérintette. A Bél Mátyás nevével fémjelzett szellemi kör tanaiból sokat merített, még ha Tessedik nem is pozsonyi születésű volt, de családi kötelékei /anyja pozsonyi, apja evangélikus lelkész/ a racionális nevelésről gondoskodott. Kertészeti kísérleteit, próbálkozásait meg-megemlítik munkásságának méltatói, de erről konkrétan eddig nem sokat tudtunk. Pedig Tessedik kertészeti munkásságában is európai kitekintéssel és kapcsolatokkal rendelkezett.4 4 Szakirodalmi és szakírói ismeretei révén Krünitz nagyhatású 18. század végi enciklopédiájának kertészeti-szakmai ismereteinek birtokában volt. Mitterpacher Lajos, Bél Mátyás, Prónay Gábor és Skerlecz Miklós, illetve J. Fr. Mayer, Nagy Sámuel, Johann Wiegand szakmai-kertészeti munkásságát ismerte, azokra hivatkozott is. A szakmai tanulmányutakon szerzett tapasztalatait, a kertészkedési, szőlészeti munkáiban alkalmazta is. /Elsősorban a német termesztőtájak ismereteit, alma, körte, gyümölcsbor, ill. alacsony alkoholtartalmú üdítőitalok, káposztafélék és salátafélék termesztési-honosítási próbálkozásait lehet megemlíteni. Pl. 1771-ben Pozsonyból és más tájkörzetekből gyümölcsfajtákat, 1774-ben szintén Pozsonyból szőlőfajtákat, 1790-ben Bécsből 93 gyümölcsfajtát, 1798-ban Altonából /Hamburg környékéről/ spárgát, 1803-ban Eperjesről gyümölcsfákat hozatott és telepített. Az iskolai gyakorlati kertészeti oktatás első hazai képviselője volt. Ez a munkássága kapcsolódik a korabeli európai kezdeményezésekhez. 1761-ben elkészíti és kidolgozza a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola első tervét, vázlatát a hatóságok elfogadják, a császár engedélyezi. 1780-ban, amikor kihirdették a jobb tanítási módszerek falusi iskolai bevezetését, 6 kh.-t kért és kapott földesurától gazdasági kert részére, ahol egy évvel később már bemutatókat tart. A szőlészeti munkálkodásával pozsonyi szőlőfajtákat igyekezett meghonosítani Szarvason, de sikert csak a szőlőskertektől távol eső dűlőkben ért el a nagymértékű madárpusztítás miatt. A kétszintes termesztést, a köztesnek használt gyümölcsfákat helytelenítette a szőlőkben, fák nélkül ugyanis jobbnak tartotta a termés és a bor minőségét. Gyümölcstermesztési és díszfatelepítési próbálkozásaiban több fajjal és több száz fajtával kísérletezett. Talajt forgattatott, trágyáztatott, ültetett, és sövénynek alakított ki több fajt. 1790-1791-ben Szarvason három gyümölcsfaiskolát alapított. Gyümölcsecetet és pálinkát főzetett, a cefrét állatokkal etette fel. A gyűrűzést nem termő és idős fáknál sikerrel alkalmazta és javasolta, hasonlóan új oltási módokkal. Zöldségtermesztés területén Szarvason 1773-ban áttelelő salátát honosított meg, ami a környező községekben ekkor már ismert volt. Káposzta és répamagot osztott szét a szarvasi parasztok között. Kísérletezett és hétszer megismételte a dinnye, répa, burgonya földekbe történő, búza és téli árpa újraszántás nélküli vetését. Megállapította, hogy a vízigényes zeller és a spárga nem termeszthető nagy sikerrel az Alföldön. A fűszer és gyógynövénytermesztés 43 Penyigey D. 1980. 196-197. 44 Tessedik S. Önéletírása, a Szarvasi nevezetességek és A parasztember Magyarországban...c. írásai alapján állítottam össze és ismertetem kertészeti-szőlészeti munkásságát. Teschedik S.1784. és Tessedik S. 1979. 26-339. Előadás formájában elhangzott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Lippay János Tudományos ülésén 1992 novemberében, és pedagógiai szerepére Győrben az 1000 éves Magyar Iskola Alapítvány konferenciáján, 1992 szeptemberében, vö: Csorna Zs. 1992. 786-788.
