Századok – 1998
Közlemények - Csoma Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom kialakulása Magyarországon (18–19. sz.) A magyarországi szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések IV/859
A SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI SZAKIRODALOM MAGYARORSZÁGON... 867 A német szakirodalmi hatás Sajátos módon az angol „új mezőgazdaság" eredményei a szőlészeti-borászati szakirodalomra közvetlen módon nem hatottak, mert Angliában a természeti adottság miatt a szőlőtermesztés sokkal kisebb jelentőségű volt, és a 17. sz. végén, 18. sz.-ban már szőlőtermesztés nem is folyt itt. A földrajzi-ökológiai, geopolitikai és történelmi tényezők miatt ebben az időben a német nyelvű szakirodalom a legismertebb,2 6 amihez a 18. sz. közepétől — épp a francia minőségi szőlő-bortermelés hatására — a német szőlészet nagyfokú fejlődése is hozzájárult. Bár a Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések c. szaklap 1802-ben éppen egy német tudósítást adott közre,2 7 amelyben Darwin munkásságára hivatkozva javasolták a zavaros és nyúlós bort „apró fövenyen" vagy még jobb kovaföldön átszűrni. Mindez azonban azt mutatja, hogy a szőlészet-borászati 18-19. sz.-i újabb szakismeretek a német nyelvterület közvetítése útján jutottak el Magyarországra is. Az első német szőlészeti-borászati szakkönyv (1582) megjelenése,2 8 majd a 18. sz. elejének szőlészeti enciklopédikus ismeretét adó nagyhatású Georgica Curiosa (1701. III) 29 után, a Magyarországon is jól ismertM. Balthasar Sprenger munkái hatottak a szőlőtermesztésre. Gyakorlatias, jól szemléltetett könyveire a Magyar Hírmondó az oktató könyvekről írva 1780-ban így hívta fel a figyelmet: „Ezen nemű legújjabb s legalkalmatosabb írások közül való im e titulusú Német könyv:. ,."30 A hatása abban mérhető, hogy a 19. sz. első felében a dunántúli borvidékeken a szőlőbirtokosok rá hivatkoztak többek közt a fajtatiszta telepítés, a nyugateurópai fajtacsoporthoz tartozó szőlőfajták elterjesztése és más szőlőmunkák korszerűsítése érdekében. Sprenger munkásságára és könyveire támaszkodva, azt követendő példának tartva írta meg Dél-Németország, Rheinhessen, a Nahe- és Mosel völgyének valamint Rheingau szőlészetét-borászatát az 1830-as években J. Ph. Bronner, - akinek munkássága ugyancsak nem ismeretlen a dunántúli szőlőbirtokosok előtt.31 A német orvosi-gyógyászati könyvek számunkra, — a szőlő-bortermelés, a termesztéstechnológia fejlődésének vizsgálata szempontjából — nem érdekesek, még akkor sem, ha ezek a bor felhasználásának receptjeit adják, több kiadást megélt, népszerű, nagy hatású fordításokban, mint pl. Hufeland híres és közkézen forgó Makrobiotikája.32 A német szőlészeti-borászati szakirodalom — a magyar szakirodalom kibontakozásának vizsgált ideje után is — hatással volt mind a szakirodalmunkra, mind a termesztéstechnikára.3 3 Az osztrák és stájer szakirodalom, valamint a hatása Érthető módon, az osztrák szőlészeti-borászati szakirodalom a legismertebb Magyarországon, de az alsó-ausztriai, stájer szerzők az önálló vizsgálataik, megfigyeléseik 26 Csorna Zs. 1990-1991.57-75. 27 Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések 1802.44. 28 I. Rasch 1582. 29 W H. von Hohberg 1701. 30 M.B. Sprenger 1766-1767., 1778., a könyv ismertetésére: Magyar Hírmondó 1780. 701. 31 J. Ph. Bronner 1833., 1834., 1836. 32 Cr. W. Hufeland 1797. 33 A német és németnyelvű szőlészeti-borászati szakirodalom ismeretéhez, elterjedéséhez vö: Csorna Zs. 1990-1991.57-75.
