Századok – 1998

Közlemények - Csoma Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom kialakulása Magyarországon (18–19. sz.) A magyarországi szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések IV/859

A SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI SZAKIRODALOM MAGYARORSZÁGON... 861 madikban a fizikai-orvosi részben a borok főbb tulajdonságait és orvosi megfigyeléseit. Azért, hogy nagyszabású tervében ne kételkedhessenek, a „Prodromus" korábban megjelent könyvébe már egyes részfejezeteket teljesen kidolgozott, többek közt a soproni szőlők és borok leírását is.7 A 18. század első harmadának legtermékenyebb borászati szakírója, illetve beszámolója Reimann János volt, aki több cikkben tájékoztatta a Sammlung von Naturund Medicin...Geschichten oldalain az olvasókat a tokaji és a felső-magyarországi borok évjáratairól, szüreti eredményeiről, gyógyhatásairól.8 A kisebb-nagyobb híradások, részletes beszámolók színes foltjai voltak a lapnak, de valószínű a kedvelt olvasmány mellett bizonyos üzletpolitikai meggondolásból is megjelenhettek oly gyakran ezek a borászati írások. 1726-ban a magyarországi borokról írt 40 oldalas tanulmánya jelent meg Jaenichius Péternek, majd Keller Pál először foglalta össze a legjelentősebb szőlőhegyeket, borvidékeket. Nagyhírű orvosi-gyógyászati szerzők munkáikban a magyar borok hatásáról, sajátosságairól értekeztek, a külföldön megjelent könyveikben kitértek részletesen tapasztalataikra, észrevételeikre. Ezeknek a nagytekintélyű orvosdoktoroknak a véleménye több évtizeden keresztül visszhangzott Európában, így ők is hozzájárultak a magyar borok hírének öregbítéséhez.9 Bél tanítványa volt Matolay János is, akit Rapaics a „magyar tudományos szőlészet megalapítója"-ként emlegetett. Matolay lett a „Prodromus" soproni szőlőtermesztési, majd később a „Notitia Hungáriáé novae"...-ben a kőszegi borok leírója. A „Notitia" tervezésekor valamennyi nevezetesebb borvidék szőleinek és borának leírását számításba vette Bél, de csak a tokaji, soproni, kőszegi, budai, szentgyörgyi és a miskolci borvidéké készült el. 1749-ben a felvidéki és az északkelet-magyarországi borkereskedelmet kezében tartó Fucker család tagja, Fucker András könyve jelent meg Eperjesen, a helyi borkereskedelem egyik központjában, a tokaji, tarcali, tállyai, mádi szőlőhegyekről. 1758-ban már Dombi Sámuel jelentette meg a tokaji borokról, tulajdonságairól írt fizikai, kémiai, orvosi disszertációját.10 A 18. sz. közepén, ilyen szakirodalmi előzmények után, a nagy mennyiségi bortermelés fellendülése időszakában jelent meg 1761-ben az a sikerkönyvecske, amely több kiadásban a 19. sz. elejéig, ismertette a kiváló magyar borokat. A könyv előszava szerint, mintegy ellenpontozva, felhívja a figyelmet, az eddig esetleg a kiváló ökológiai adottságokkal rendelkező szőlőterületeken a bortermelőknek, hogy a kereskedők mégis sokszor csak rossz vagy egyenesen károsodott italt tudtak felvásárolni, ha eredeti magyar bort akartak venni.1

1

Ebben a felhívásban már a 18. sz. második felére jellemzővé vált osztrák vámpolitika hatását kell látnunk, amikor is csak a gyengébb minőségű osztrák borral lehetett a magyar bort értékesíteni, és a magyarországi borok értékesítését, exportját mindenféle eszközzel nehezítette a bécsi udvar. Nem véletlen, hogy a könyvecske először Drezdában és Varsóban jelent meg. Az alsó-magyarországi 7 Bél M. 1722. 417-423., Bél M. 1723., Bél M. 1735-42., Matolai J. 1744. 1-24., a mester és tanítvány kapcsolatára, együttműködésükhöz vö: Wellmann I. 1984 8 Reimann J. A. 1722. 414-417., Reimann J. A. 1723. 473-475., Reimann J. A. 1724. 403., Reimann J. A. 1725. 387-392. 9 Hoffmann Fr. 1722.,majd később 1735-ben és 1750-ben újra kiadták, a tokaji borokról írt mellékletével együtt. Vö: Magyar László A. 1995-1996. 219-214. 10

Bél Mátyás és Matolay munkásságához: Wellmann I. 1984., Fucker A. 1749., Dombi S. 1758. 11

Abhandlung...1761., a későbbi kiadványok 1789., 1793., 1802., 1802.12. Nem véletlen, hogy Lengyelországban jelent meg, mert a lengyel borkereskedők a 16. század második felétől a cipszer