Századok – 1998
Közlemények - Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból IV/837
844 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY áruk - Isztambult leszámítva, nincs is gazdagabb városa az oszmán birodalom európai tartományainak. Jajcában viszont a törököknek legfeljebb háromszáz házuk van, a katolikusoknak pedig csak tizenöt. A jajcai vár alatt, a hegy kopár szikláiba egy kápolnát vájtak, és bár utazónkat harmadnapos láz gyötörte, és a helyi katolikusok a törököktől félve szintén le akarták beszélni arról, hogy felmenjen oda, a kíváncsisága mégis erősebb volt: Georgiceo egy török kísérővel, úgy téve, mintha csak egy török meglátogatására lovagolnának ki, elindult, és felmászott a sziklakápolnába. A gyertyafénynél két, egymás fölött kivájt kápolna tárult Georgiceo szeme elé, kőből kivésett oltárokkal, kereszt alakra kifaragott ablakokkal. Ellentétben az alsóval, a felső kápolna nem volt üres, itt egy kis tűzhely mellett melegedve böjtölt - egy török dervis. A magyar történetírás számára azonban természetesen a jelentés harmadik (időrendben valójában első) része a legérdekesebb, amelyben Georgiceo leírja az útjukat Budáról Boszniába. Georgiceo és kísérői 1626. március 30-án indultak el Budáról -sajnos a szerző az egykori magyar fővárosról semmit sem ír, valószínűleg úgy gondolta, hogy erről a császárnak már nélküle is elegendő információja van. Georgiceo és társai két kocsin indultak útnak, a kocsisokon kívül összesen tizen. A többiek mind boszniai kereskedők voltak, és maga Georgiceo is bosnyák kereskedőnek öltözött, emiatt az út során többször is töröknek nézték - a horvát pásztorok rémülten menekültek előle, míg a Sárvíz folyó hídjánál nem mertek tőle hídvámot kérni. A hódoltság közbiztonságáról sokat elmond, hogy az utazók alaposan felfegyverkeztek, esetleges támadóikat összesen 18 pisztollyal és puskával várták. Akárcsak a többi utazónak, Georgiceonak is Érd volt az első napi szálláshelye, „Haszán bég szerájá ' faluban, valójában Hamzabégen (ez volt Érd török neve) szálltak meg, itt Georgiceo részletes és igen érdekes leírását adja a karavánszerájnak. Érden Georgiceo régészhez (vagy kémhez) méltó alapossággal írt le egy emeletes palotát, amely jórészt romokban hevert, de pincéje, konyhája, mosóháza még elég ép volt. Georgiceo különösen megcsodálta a csigalépcsős tornyot és a márvány kaput. Az egyik bosnyák kereskedő „felvilágosította" Georgiceot, hogy ez a magyar királyné palotája volt, aki kijárt ide Budáról, hogy a tájban gyönyörködjék. Valójában Georgiceo a Mohácsnál elesett Sárkány Ambrus kastélyának — az 1869-ben lebontott — romjai között bolyongott. A mohácsi csata felé indulván, II. Lajos király több napig vendégeskedett ebben a kastélyban.1 2 Georgiceo gondosan megfigyelte az egyik márványkapu felett a címert is, amelyet a 18. században még láttak e romok között: ez egy koronából kiemelkedő meztelen embert ábrázolt, aki karjait összefonta, ezt egy sárkány fogta körbe, almával a szájában. Utazónk heraldikailag pontos leírását adta a Sárkány-család címerének, és ez a részlet ismét arról tanúskodik, hogy Georgiceo útleírása megbízható forrásunk. A palota mellett az érdi, szintén tető nélküli, romos templomot is leírta, feljegyezve az egyik kövön talált, nyilván a restaurálás évét megörökítő 1487. évszámot. Éppen az érdi kastély rendkívül pontos és más, régészeti és okleveles adatokkal egyaránt ellenőrizhető leírása miatt hihetünk Georgiceonak akkor is, amikor 12 Brodarics históriája a mohácsi vészről. Kiadja: Szentpétery Imre. Bp. é. n. 29. „Még az nap, amelyen Budáról elindultunk, Sárkány Ambrus kastélyához érkeztünk, amely két mérföldnyire vein Budától. Érdnek hívják ezt a helyet.... A király egy pár napig itt időzött." Ezután П. Lajos, aki továbbra is várta az újabb hadakat, a Georgiceo által is használt Duna-menti úton Ercsibe, majd Pentelére, onnan Földvárra ment. Uo. 29-30.
