Századok – 1998
Közlemények - Fodor Pál: Kié legyen Pankota (1565)? Érdekcsoportok és érdekérvényesítés az oszmán hatalmi elitben a 16. század közepén IV/825
834 FODOR PÁL pártatlan, a szultán akaratát képviselő államférfi szerepében tetszelgett, ami kapuőrei parancsnokának, Iszkendernek közvetítési kísérletéből is jól kiviláglik. Iszkender, akiről nem tudjuk, miért is szolgálta valójában az aradi béget, s aki ezt valamilyen okból nem kívánta a nyilvánosság elé tárni, titkos találkozót kért főnökétől, ahol tolmácsolta annak Kunovics Pankotára vonatkozó kérelmét. Elkövette azonban azt a hibát, hogy több napos késedelemmel szánta rá magát az akcióra; így a nagyvezír könnyedén visszautasíthatta azzal, hogy „miért nem a futár elmenetele [azaz a június 4-én kelt parancs 6-i átadása] előtt néhány nappal terjesztetted elő, akkor a dolog elintézhető lett volna". E válasz után Iszkender sem látott más megoldást, mint amit Veli is javasolt: a temesvári béget kell megpuhítani egy kedvező jelentésért; csak ennek birtokában van remény a Kunovics Mehmed számára kedvező végkifejletre.39 Miközben Iszkender Szemiz Ali nagyvezírnél instanciázott, Veli kethüda egy újabb „nagyágyú" támogatását próbálta megszerezni gazdája ügyének: Mehmed pasáét, akiben a birodalom következő nagy kormányosát, Szokollu Mehmedet ismerhetjük fel (jó három hét múlva ő veszi át Szemiz Alitól a nagyvezíri tisztséget). О azonban nem óhajtotta kockáztatni pályáját Kunovics kedvéért. Nyíltan megmondta Velinek, hogy nem úja meg a kívánt sefaatnámét a temesvári bégnek, mert a nagyvezír, aki Bákit a saját emberének tekinti, biztosan megharagudna érte. Véleménye megegyezett Iszkenderével (és végső soron Veliével is): a siker érdekében a temesvári béggel kell dűlőre jutnia. Közben Ferhád aga újabb hasznos, ám a külső és utólagos megfigyelő számára igencsak meglepő tanáccsal látta el Veli kethüdát. Elárulta neki, hogy parancsot adtak Gyula várának megvívására, ami véleménye szerint jó alkalom arra, hogy Kunovics ismét megmutassa vitézségét. De ne várja meg a vár elestét, hanem amikor az már közelinek látszik, azonnal indítson útnak egy embert az udvarba a hadi sikerről szóló jelentésekkel. Magyarán: a szultán főistállómestere, kapuőreinek parancsnoka és bizalmasa, az állam egyik oszlopa arra biztatta szandzsákbégi rangú kliensét, hogy egy véghez nem vitt hőstett jutalmát kérje, s nyilvánvaló hazugsággal próbáljon előnyt szerezni vetélytársaival szemben.40 Június 8-án vagy 9-én váratlan esemény lendítette ki az ügyet a holtpontról. Ekkor futott be Isztambulba a Lippáról alig egy hónapja elmozdított Malkocs küldönce, aki magával hozta гага kérelmét és ajánló defterét, amelyben az Hüszrev nevű lovas tisztjét (beslü agaszi) javasolta Pankota parancsnoki posztjára. Am a harmadik versenytárs fellépését már a nagyvezír is megsokallta. Malkocs emberét közönséges hazugsággal rázta le, azt állítva, hogy a szultán az ő előterjesztése alapján a várat már az aradi bégnek adta. Nem tudni honnan, de Veli rögtön értesült az elutasításról és annak indoklásáról, így hát villámgyorsan a negyvezírnél termett és kérte, rögzítsék írásban is a fenti kijelentéseket. Erre Szemiz Ali nagyvezír előhívatta a reiszülküttábot és meghagyta neki, szerkesszen rendeletet a temesvári bégnek, hogy amennyiben nincs szükség az erdőhegyi palánk megépítésére, Pankota várát az aradi szandzsák 39 HHStA, Turcica 20 Konv. 4, 37a. E. D. Petritsch: u. o. Iszkender ezenkívül mentegetőzik, mert valakik rosszindulatú híreket terjesztettek róla; kéri Kunovicsot, hogy semmit se higgyen el ebből. 40 Mellesleg Gyula ostromának elrendelése sem volt egészen igaz. Erre a temesvári pasa tett javaslatot még május elején, a szultán vagy a diván azonban az adott pillanatban túl kockázatosnak ítélte a vállalkozást, s lényegében kitérő választ adott neki. MD 6, 1134, 1202 sz.
