Századok – 1998
Közlemények - Fodor Pál: Kié legyen Pankota (1565)? Érdekcsoportok és érdekérvényesítés az oszmán hatalmi elitben a 16. század közepén IV/825
A TÖRÖK HATALMI ELIT A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN 835 területéhez, a hozzá tartozó várost és falvakat pedig a szultáni hász-birtokokhoz csatolja. Veli ezután elballagott a reiszülküttábhoz, aki lepecsételt zacskóban átadta neki a kész iratot. A kethüda azonban gyanúsnak találta a külzetét, ezért visszaloholt a nagyvezírhez, ahol a következő párbeszéd zajlott le közöttük: „Boldogságos szultánom, kaptam egy parancsot lepecsételt zacskóban, de nem tudom, mi áll benne. - Nem is kell tudnod. Én tudom, mi van benne. -Boldogságos szultánom, fogalmam sincs, mit jelentsek uramnak, az ön szolgájának. Könyörüljön rajtam, nyissa ki, nézze meg, mit írtak benne! Nem úgy van, ahogy szultánom parancsolta! - válaszoltam neki. - Én tudom, mi van benne; bármint szól is a parancs, továbbítsd - rendelkezett [őnagysága]. Allhatatosságom oka az volt, hogy a díváni írnokok tudtomra adták: számukra nem bizonyult túl jövedelmezőnek a nekem átadott parancs; ugyanis csupán azt kellett papírra tenniük, hogy [a temesvári pasa] a korábbi parancs értelmében annak adományozza a várat, akinek akarja, a hozzá tartozó falvakat pedig a nagyúri hászok számára foglalja le. Bármennyire igyekeztem is rávenni a pasa őfelségét a parancs feltörésére, végül is nem járult hozzá, sőt még meg is haragudott. Ebben az ügyben azért titkolóztak annyit előttünk, mert a reisz[ülküttáb] Baki béget segítette". Veli gyanúja és az írnokoktól szerzett információ teljes mértékben igaznak bizonyult: Szemiz Ali nagyvezír nemcsak Malkocs bég emberét ültette fel, hanem őt is kegyes hazugsággal próbálta eltántorítani a díván és a maga idejének szüntelen rablásától. A Temesvárra küldött rendeletnek ugyanis mind a másolata, mind az eredetije fennmaradt, s azokban csaknem pontosan az olvasható, ami Veli kethüda fülébe jutott. Musztafa pasának meghagyták, hogy a pankotai vár és a hozzá tartozó falvak összes jövedelmét a szultáni kincstár számára vegye igénybe, a várat pedig ahhoz a szandzsákhoz csatolja, amelyikhez jónak látja.41 Ez a megoldás valószínűleg minden résztvevő számára érdektelenné tette a további versenyfutást Pankotáért. Kinek kellett volna egy olyan erősség, melyet minden bevételétől megfosztottak, s amellyel csak az őrzés dicsősége és annak tetemes költségei jártak hozományul? * Egyelőre nincsenek adataim arról, hogy végül is Kunovics vagy Báki szandzsákjához csatolták-e Pankota várát. Akármelyikük nyert is, nem sokáig örülhetett, mert a szultáni udvar — talán a kormányrudat átvevő Szokollu kezdeményezésére — hamarosan felülbírálta döntését, és Pankota központtal új, önálló szandzsákot hozott létre. Erre valamikor a tiszántúli hadjárat befejezése után, 1565 őszén kerülhetett sor. Egyik (első?) bégjéről, Mahmudról, 1566. január 21-én már mint elhunyt pankotai bégről emlékeztek meg.4 2 így Kunovics Mehmednek még 1566 tavaszánnyarán is azzal az aradi szandzsákkal kellett beérnie, amelyik messze nem elégítette ki becsvágyát.4 3 A „politikai család" másik, magasabb rangú Mehmedje szintén maradt 41 MD 6, 1257. sz. A. C. Schaendlinger: i. m., 64: 44. sz. E. D. Petritsch: i. m., 162: 463. sz. 42 MD 5, 841. sz. 43 Később bizonyára megváltozott a véleménye, hiszen Gyula elfoglalása után a megnagyobbodott (és gyulaira átkeresztelt) szandzsák első helyre került a temesvári vilájet belső hierarchiájában. Ld. Dávid G:. A magyarországi, 125-126.
