Századok – 1998
Közlemények - Fodor Pál: Kié legyen Pankota (1565)? Érdekcsoportok és érdekérvényesítés az oszmán hatalmi elitben a 16. század közepén IV/825
A TÖRÖK HATALMI ELIT A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN 833 Velinek azonban a maga részéről esze ágában sem volt feladni a harcot. Másodszor is felkereste Ferhád agát; először még a szultáni parancs kiadását megelőzően járt nála, amikor is átadta neki gazdája közbenjárást kérő levelét. Akkor az aga rendkívül kedvesen fogadta, részletesen kikérdezte Pankota elfoglalásáról, s rendkívüli nagyrabecsülését fejezte ki Kunovics és vidini Mehmed iránt. Sőt, Velin keresztül arra kérte őket, hogy a jövőben is rendszeresen terjesszék fel neki a kiváló határbégek neveit, hogy amikor a szultánnal találkozik és a beszéd erre fordul, figyelmébe ajánlhassa őket, mint a mültkorában is, amikor például Arszlán, Haszán, Hamza és Mehmed nevét hozta szóba.36 Miután Ferhád határozott támogatást ígért Kunovicsnak is, a kethüda most megkérte, írjon sefaatnámét a temesvári beglerbégnek. Ferhád a legnagyobb készséggel tett eleget a kérésnek, s levelében többek közt a következőkre hívta fel a temesvári pasa figyelmét: „... nagyságod előtt ne legyen titok, hogy őszinte híve, Mehmed bég, a jelenlegi aradi szandzsákbég eme tiszta szándékú barátjához teljes személyi függőséggel és ragaszkodással kapcsolódik (intiszab-i tammle menszub ve ihtiszasz-i tamam birle mahszusz olub)\ kérjük, ne tagadja meg tőle bőséges kegyeit és végtelen jóindulatát... Ne kételkedjék benne, hogy a nevezett irányában gyakorolt és kimutatott kegyes hajlandóság kiválóságodra is vissza fog sugározni..."3 7 Am Ferhád aga segítőkészsége nem merült ki ennyiben. Kapuőreinek parancsnokát —Veli társaságában — átküldte a temesvári pasa udvari ügyvivőjéhez, Hizirhez, és megüzente velük, hogy az aradi bég iránti jóindulatot a személye iránti jóindulatnak tekinti; elvárja, hogy a pasa az ő kedvéért az aradi bég számára kérje Pankotát. Hizir megígérte, hogy rajta lesz, és ilyen értelemben tájékoztatja főnökét. A levelet mindjárt el is készítette, s a következőket írta benne: „... szolgáljon szultánom nemes tudomására, hogy a nevezett [aradi] bég őnagysága [előnyben részesítése] boldogságos nagyvezírünk őnagyságának óhaja, azonkívül boldogságos Ferhád aga őnagyságának is leghőbb vágya... Nemes lába porához azért írtunk most levelet, mert [Fehád aga] megparancsolta: »jelentsd... a [temesvári] pasa őfelségének, hogy Pankotát az aradi bég[nek] óhajtjuk [adatni]«. Szultánomnak szolgáljon tudomásul, hogy mind a nagyvezír őnagysága, mind őszinte barátja, Ferhád aga rendkívüli módon kívánja az aradi bég [kedvezményezését]. Mindenképpen olyan jelentést kell és szükséges küldeni, hogy az a helyes, ha [az aradi] bég őnagyságának adják [a várat]. Ne kételkedjék abban, hogy a bég őnagysága iránti tisztelet a nagyvezír őnagyságának háláját vonja maga után..."3 8 Hizirt, úgy látszik, jól megijesztette az istállómester határozott fellépése, mert jó nagyot tódított, amikor a nagyvezír Kunovics melletti kiállásáról tudósította Musztafa temesvári pasát. Szemiz Ali pasa nagyvezír Kunovics tábora felé láthatóan a 36 A felsorolt személyek (legalábbis az első három) valóban a Magyarországon szolgáló legismertebb, legtekintélyesebb bégek közé tartoztak. Vo. Gévay Antal: A' budai pasák. Bécs, 1841, 10-11 (Arszlán); Markus Köhbach: Die Eroberung von Fülek durch die Osmanen 1554. Eine historischquellenkritische Studie zur osmanischen Expansion im östlichen Mitteleuropa. Wien-Köln-Weimar, 1994, 48-59: 48. jegyzet (Hamza); MD 6, 797, 798. sz. stb. (Hamza); Mehmed valószínűleg Ferhád aga barátjával, vidini Mehmeddel azonos. A fentiek alapján nem kizárt, hogy Ferhádnak Arszlán 1565. május 10-i budai beglerbégi kinevezéséhez is volt köze (erről Id. MD 6, 1164. sz.) 37 HHStA, Turcica 20 Konv. 4, 38a. E. D. Petritsch-. i. m., 154: 439. sz. 38 HHStA, Turcica 20 Konv. 4, 36a. E. D. Petritsch: u. o.