Századok – 1998

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: „Platea chapo ucza vocata”. A hazai posztóipar 16. századi történetéből IV/793

822 PACH ZSIGMOND PÁL nem 1566, hanem 1596 hozta itt a vészes fordulatot, amikor a tizenötéves háború során átvonuló tatár seregek pusztították-rabolták végig a vidéket, semmivé téve Békést és Berényt, Szénást és Szentetornyát, s számos más, fentebb is említett települést.186

A békés-zarándi posztóművességről nincs többé adatunk — csupán az emléke élt tovább személy- és helynevekben. A hajdani csapómesterek leszármazottai közül néhányan megtartották családnevüket századokon át. A török kiűzése után újratelepülő Békés megye 1715-1725. évi összeírásai Gyulán meg Békésen följegyeztek egy-két Csapó nevezetű lakost.187 Egyikük, Csapó István, egy határviszályban tanúskodva, így beszélt magáról 1719-ben, „annorum circiter 60" (mintegy hatvan éves korában): „Én Eölyveten [Ölyveden] laktam török világban" — ott tehát (tehetjük hozzá), ahol felmenőit már 1525-ben, 1567-ben és 1579-ben összeírták.18

8 Fennmaradt néhány földrajzi név is, amely a múltat idézte ezen a tájon: az egyik határrész Békésen a Kallósfok, Gyulán a Kallósárok nevet viselte. Az utóbbiról írta, némi melankóliával, az érdemes helytörténész Haan Lajos 1870-ben: „ezen állott régenten egy posztógyár".189 186

Egyes adatok: Karácsonyi II. 34, 70, 80, 100, 132, 220, 238, 247, 253, 259, 267, 303, 314, 327; Csipes 70-71. — Általános értékelés: Káldy-Nagy. Bevezetés, 29; Dávid 261. 187

Gyula: Joannes Csapó, Petrus Csapó (1715); Csapó János (1716): GyO 471, 473. — Gyula: Csapó János, Csapó Péter; Békés: Csapó István (1717): ВО I. 263-264. — Békés: Stephanus Csapó; Gyoma: Joannes Csapó (1725): Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715-1730. Békéscsaba, 1977. 120, 143. 188

ВО II. 167. — A törökkor végén Ölyveden élt Csapó István 16. századi felmenőire lásd a 49. és 117. jegyzetet. 189

Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 122, 192.