Századok – 1998
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: „Platea chapo ucza vocata”. A hazai posztóipar 16. századi történetéből IV/793
820 PACH ZSIGMOND PÁL (mukátaa) a vámot megfizetve, arról a bizonylat kézben volna, a vám ismételten ne szedessék. Ha ilyen bizonylat a kezében nem volna, 100 akcse érték után 3 akcse vámot fizessen." A vámszabályzat készítője, amint látjuk, jól ismerte a királyi Magyarországról a hódoltság területére érkező behozatal áruösszetételét. Hiszen az egykorú török vámnaplók egybehangzóan tanúsítják, hogy a (nyugati provenienciájú) posztófajták, a (részben „stíriai") kések, a (gyakran eszterhálnak nevezett) süvegek, a (többnyire Besztercebányáról származó) réz, meg más fémek és fémholmik voltak a behozatal fő árucikkei a maradék Magyar Királyság felől.17 6 Az „iszlám országból", vagyis a török birodalomból való importot17 7 már nagyvonalúbban kezelte a tarifa szerkesztője, de tanulságos, hogy éppen a keleti fűszereket emelte ki. Megerősíti ez azt a nézetet, amely szerint az Indiába vezető közvetlen tengeri út megnyitását követő évtizedek krízise után a fuszeráramlás felújult Levante hagyományos útjain, és a fellendülésnek az 1560-70-es évek alkották a csúcspontját.178 Hasonlóképpen figyelmet érdemel, hogy a szabályzat mind a magyar, mind a török földről behozott árukra 100 akcse érték után 3 akcse vámot (3%) vetett ki, ami nem jelentett egyebet, mint az esetenként nehezebben kiszámítható harmincad (3,33%) lefelé kerekített egyenértékét.17 9 Eszerint a gyulai, békési meg simándi török vámosok az értékbecsült áruk vámolására a Magyar Királyságban használatos külkereskedelmi vámkulcsot: a tricesimát alkalmazták (vették át), hasonlóan a tolnai mukátaa vámgyakorlatához (a-176 Mutatóba néhány tétel egykorú török vámnaplókból: „Tádzsir Nászuhtól 2000 db kés és 4 mázsa réz után a vám [reszm] 70 [pénz=dénár], Hadzsi Mehmedtől 3000 db kés után a vám 70, Hadzsi Nászuhtól 50 mázsa réz és 3000 db kés után a vám 375, Tádzsir Musztafától 50 mázsa réz után a vám 300, Tádzsir Ahmedtől 200 db süveg után a vám 50, Sikbádzsi-zádetól 10 mázsa réz után a vám 60, Haszan Bákitól 30 mázsa réz után a vám 180, Kekeji Szinántól 2000 db kés után a vám 50." Szolnoki vámnapló. 1558. július 4. Österreichische Nationalbibliothek Mxt. 574. (Kat. Flügel 1360.) alapján fordította Szilágyi Gáborné Horváth Anna. — „Szabó Mátétól 6000 db süveg, 15 000 db kés, 80 vég igler (= iglaui) és boroszló posztó, 25 vég karasia posztó, 28 arany ára ón és 32 arany ára ásólapát után 2987 1/2 akcse a vám (giimrük); ... Poroszló Páltól 2400 db süveg, 20 vég karasia posztó, 60 vég igler és boroszló posztó, 4000 db kés, 100 arany ára vászon és 20 arany ára ón után 1720 akcse a vám". Váci vámnapló. 1563. szeptember 25. Káldy-Nagy Gyula: Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560-1564-ben. In: Történeti Statisztikai Évkönyv 1565-66. Bp., 1968. 62. — „Szűcs István zimmí [= a hódoltság területén élő keresztény] kalmártól 1800 süveg, 4000 kés, 16 vég igler posztó, 150 gurus [1 gurus= 50 akcse] értékű vegyes után gümrük 700, Kados György zimmí kalmártól 8000 kés, 20 vég boroszlói posztó, 75 gurus értékű vegyes után gümrük 800... Alberd diák zimmí kalmártól 20 vég karasia, 27 vég boroszlói posztó, 1200 süveg, 6000 kés, 50 gurus értékű vegyes után gümrük 1000.... Budai vámnapló. 1571. július 31. Fekete (1962) 77. 177 „Az iszlám országból érkező" árukra vonatkozó passzus csak a gyulai és békési szabályzatban szerepelt, a simándiból kimaradt. 178 Egy régebbi írásunkban főleg éppen az 1550-1580 közötti évekből fennmaradt budai vámnaplók alapján mutattuk be, hogy Budának a török birodalomba való betagolódásával a fűszerforgalom új és bőséges útja nyílt meg dél felől Magyarországra; így a Levante-kereskedelem 16. század közepi felújulásában nemcsak Velence részesedett, hanem Konstantinápolyon keresztül is számottevő mennyiségű keleti fűszer került a Balkánon át az európai piacra: Levantine Trade and Hungary in the XVIth-XVIIth Centuries. In: Venezia e Ungheria nel contesto del barocco europeo. Ed. Vittore Branca. Firenze, 1979. 71-84. 179 Közvetlenül szemléltetik ezt olyan Zsigmond korabeli oklevelek, amelyek a harmincad és a száz után három kifejezést felváltva és azonos értelemben használták: A harmincadvám Erdélyben és Havasalföldön a 15. század első felében. (Kézirat)
