Századok – 1998

Tanulmányok - Berta Péter: A túlélők teendői. (A posztmortális szolgálatok rendje későközépkori városaink vallásos közösségeiben) IV/765

A TÚLÉLŐK TEENDŐI 791 Timár Kálmán, 1910. Régi magyar szentségi társulataink. Örökimádás, 2. sz. 46-49. Timár Kálmán, 1913a. A nagyszebeni Krisztus teste társulat. Örökimádás, 10. sz. 298-300. Timár Kálmán, 1913b. A kolozsvári Krisztus-teste társulat. Örökimádás, 12. sz. 373-374. Timár Kálmán, 1914. Az egri papi imaegyesület. Örökimádás, 8. sz. 237-239. Vernei-Kronberger Emil, 1939. Magyar középkori siremlékek. Budapest, Officina nyomda és kiadóvállalat. Voigt Vilmos, 1984. A középkori magyar epika néprajzi távlatai. In: Székely György (szerk.) Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, Akadémiai, 165-180. Weichhart Gabriella, 1911. Keresztelő, házasság és halál Magyarországon 1600-1630. Budapest, Stephaneum Nyomda R. T. Winkler Elemér, 1921. A soproni céhek története a XV-XIX. században. Sopron, Tóth Lajos Könyvnyomdai Műintézete. Zákonyi Mihály, 1911. A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. Budapest, Athaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Zolnay László, 1975. Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest, Gondolat. II. A TANULMÁNYBAN IDÉZETT KÓDEXRÉSZLETEK LELŐHELYEI 1.) A halálról. In: Régi Magyar Codexek és Nyomtatványok: Székelyudvarhelyi c. - Guary c. - Nádor c. - Lázár Zelma c. - Birk с. - Piry hártya. Budapest, 1908, Magyar Tudományos Akadémia, (Nyelvemléktár XV kötet), 54-82. 2.) Halottak napja. In: Régi Magyar Codexek. Érdy с. II. kötet, Budapest, 1876, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadói Hivatal, (Nyelvemléktár V kötet), 426-435. Péter Berta LES DEVOIRS DES SURVIVANTS (L'ORDRE DES CHARGES POSTMORTELLES DANS LES COMMUNAUTÉS RELIGIEUSES DES VILLES DU BAS MOYEN AGE) (Résumé) L'étude présente tente - en prenant en considération les limites de la base des données existante - de faire un panorama sur les exigeances de rôle rituelles que les coutumes des communautés religieuses des villes du Moyen Age tardif suscitaient aux survivants. La base de source se construisit surtout des monuments de texte des corps de métier et des confraternités contemporaines ainsi que des textes d'ars moriendi de la littérature de manuscrit de langue hongroise représentant l'arrière-plan spirituel, l'idéologie chrétienne de l'exercice rituel de la mort imminente. La première partie de l'étude énumère les devoirs nécessaires de l'arrivée de la mort jusqu'à la déposition au sépulture ou à la fin des services de l'église déroulés au jour de l'ensevelissement. L'acte de la transmission du décès, le choix et la préparation du lieu de sépulture, l'organisation du cortège funéraire, les pleurs, les traditions du chant et de la lecture des psalmes près du défunt, etc.