Századok – 1998

Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633

716 DOKUMENTUMOK 716 párt feloszlatása ellen nem tiltakozott és az 1933. évi német konkordátum 32. cikkelyében a papokat a pártpolitikától eltiltotta. Némi korlátozást jelent már a Codex J. C. 139. c. § 4., amely szenátori vagy képviselői mandátum vállalását a papoknál pápai, illetve püspöki engedélytől teszi függővé. Csenoch prímás sokáig volt országgy(űlési) néppárti képviselő, mint kanonok. Mikor csanádi püspök lett, azt kívánták tőle, hogy a felsőházban a Néppártot képviselje és azt szervezze, amit megtagadott, mert mint püspök nem akart pártember maradni. Az 1910. évi választásokkor a Néppárt részére 25 mandátumot biztosíttatott a Héderváiy kormánytól, de a Néppárt ezt az ajánlatot nem fogadta el ellenzéki pártközi helyzete miatt. Csernoch a par force ellenzékiséget ellenezte, s így támadt az ellentét a Néppárt vezetősége és a csanádi püspök közt, ami a prímási kinevezéskor a Néppárt elnökének heves támadását eredményezte a prímás ellen. Megbékültek ugyan hamarosan, de ez az eset is mutatja, hogy kat(olikus) párt a hierarchiával is szembekerülhet. Most — úgy látszik — Róma nem kifogásolja a kat(olikus) pártok működését, mert oly országokban is jelentkeznek, ahol eddig nem voltak, vagy jelentékeny szerepet nem játszottak. A helyzet a múlttal szemben változott. Ma nemcsak a liberális szociáldemokrata pártok szerepelnek, hanem Oroszország győzelme és hatalma miatt erőhöz jutottak a kommunista pártok is. Kívánatosnak látszik, hogy a világnézetileg közömbös vagy mérsékelten ellenséges polgári, illetve nem kommunista pártok mellett egy kifejezetten katolikus párt álljon, mert a keresztény elvektől függ Európa civilizációja s a keresztény elveket — sajnos — ma már csak a katolikusok magyarázzák és képviselik ortodoxé. Azért Anglia és Amerika, amelyek a kereszténységet mégis féltik, némi szimpátiával nézik a katolikusok beállását a politikába. Ha arról kell véleményt mondanom, hogy Magyarországon a mostani körülmények közt szervezzünk-e külön katolikus pártot, igen nehéz helyzetben vagyok. Olyan közel vannak a választások és annyira zavarosak az eddigi előkészületek a Néppárt szervezéséhez, hogy a választásokra most külön listán aligha szerepelhet a Néppárt. Csak arról lehet szó, hogy néhány párthívét a kisgazda listán behozza, hogy néhány aktív képviselő álljon rendelkezésre, amikor majd a szervezés komolyan megindul. Ha Magyarország függetlensége helyreáll is, a megszálló hatalom beavatkozása megszűnik, azok a pártok visszaszorulnak, amelyek a nehéz időkben a komoly hazafiakat sértő magatartást tanúsítottak. Akkor nézetem szerint a kisgazdapártban megoszlás következik be és a most—egyéb elfogadható párt híján—hozzácsatlakozott jobb elemek katolikus része alkalmas lesz egy új párt alakítására, amely a Néppárt lehet. Azt gondolom azonban, hogy a pártban ne viseljék nyíltan a katolikus címet s ne is zárkózzanak el teljesen más jóhiszemű keresztények elől, akik a párt jellegét nem veszélyeztetik. Kerülni kell azt a látszatot is, mintha a párt a hierarchia exponense vagyis a katolikus egyház szerve volna. Abban nincs elegendő értesültségem, hogy a Néppárt mostani megindítói fölött kritikát mondja (Pálffy és Barankovics frakció). Azonban a megindulásnál kirobbant ellentét igen aggályosnak látszik. Géppel írt másolat, keltezés és aláírás nélkül. Utóbbiakra eredeti fedőlap utal: Esztergomi Hercegprímási ht. 3567/1945. (XI. 6.)