Századok – 1998

Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633

702 DOKUMENTUMOK 702 mélyeket, mint a nyilasbarát Nyisztor Zoltán, az antiszemita Wolff-párti Mihalovics Zsigmond, vagy a némethű Wünscher Frigyes. Az „egyháznak a világ fele való képviselete az utolsó években mintha a német lóra tett volna és ma sincs meg a rugalmasság..." - foglalta össze észrevételeit a kalocsai érseknek írt áprilisi levelében.2 Mindezt az érsek, a püspöki kar nevében ugyan megköszönte, sőt arról is biztosította Szekfíít, hogy „a püspöki kar nem zárkózik el attól, hogy az országos vezetőségbe személyi változásokat eszközöljön..., de — és így folytatódik a válasz — úgy véli, ennek még nem érkezett el az ideje. A püspöki kar nem vállalja a felelősséget azért, hogy a múltban érdemes munkát végzett embereket kivégezzen teljesen bizonytalan előnyökért és ezzel az egész ügyet kátyúba vigye."3 Ezek az utalások önmagukban persze nem adhatnak teljes képet mindarról, ami a náci uralom magyarországi végóráit és a demokrácia első radikális reformlépéseit, ugyanakkor a legfőbb hazai vezetőjét, Serédi hercegprímást elvesztő egyház vonatkozásában jellemezte, mégis rápillantást engednek azoknak a problémáknak a természetére, amelyek Pálffy József, Teleki Géza kultuszminiszter írásos szolgálati megbízásából történt debreceni oda-visszautazását keretezték.4

Azaz megérteni segítik azoknak a tárgyalásoknak a légkörét, amelyek a Keresztény Demokrata Néppárt az előddel való szakítás hangoztatásával igényelt jogfolytonosságának elismertetéséért, működésének engedélyeztetéséért, e különös helyzetben Debrecenben az Ideiglenes Kormánnyal folytak, és amelyekről a bemutatásra kerülő dokumentumok szólnak. Bizonyos szempontból azonban többet is jelent e dokumentumok egyike-másika. S itt talán elsősorban nem az ellenállási érdemek eltűlzásához képest feltűnően szűkszavú igazoló írásokat lehetne említeni, hanem azt a pártprogramot, amely e tárgyalások során, látszólag kényszerhelyzetben, ám éppen ezért a realitásokat fokozottan figyelembe véve, a pártvezetésben meglévő erőviszonyok alapján konkretizálódott.5 Mindezeken túl figyelmet érdemel a rögtönzött alakuló és meghatalmazó gyűlés láthatóan célirányosan fogalmazott jegyzőkönyvi szövege, majd még inkább a pártkereteken belüliekhez képest polarizáltabb erők: a kormányzati hatalom és a Keresztény Demokrata Néppárt Pálffy-vezette erői közötti drámai konfliktust az utóbbiak szempontjából rögzítő április 1-i levél és annak emberi hangú, a késleltetést magyarázó kísérete. A pártvezetésen belüli és kívüli ellentmondások mellett újólag előrevetülnek ezekben az egyházi vezetéssel alakuló felemás viszony jelei is. kezébe a Barankovics István Alapítvány kiadásában megjelent könyv, amelyben több írás (különösen Elmer István: A Keresztény Demokrata Néppárt, majd Demokrata Néppárt története, de Kovács K. Zoltán: A magyar kereszténydemokrácia vezető politikusa Barankovics István c.) is érinti a párt megalakulásának és kötöttségeinek problémáit, illetve azt a szakadást, amely vezetésében 1945-ben bekövetkezett. Az itt közölt dokumentumok azonban nem kerülnek egyikben sem bemutatásra. Az idő élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon (1944-1949) Budapest, 1996. Veszprémi Püspöki Lt. 727/1945. 2 Kalocsai Érseki Lt. 990/1845. Szekfü április 10-i levele. 3 Uo. Érseki válasz június 22-i fogalmazványa. 4 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) VKM. elnöki ir. 1156/1945. (III. 19.) 5 Egy későbbi, az Atheneum kiadásában nyomtatásban megjelent programot közöl Balogh -Izsák: Pártok és pártprogramok Magyarországon (1944-1948) Tankönyvkiadó, 1977. Ua. ld. még Izsák Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944-1956. Pannónia Könyvek, 1994. Az ugyanitt (223-225. o.) idézett rövidebb program valójában a még korábbi (tehát nem június 10-i) ,,A Keresztény Demokrata Néppárt debreceni kiáltványa" (Id. Országos Széchenyi Könyvtár. Aprónyomtatványtár, 1945.), kisebb, de célzatos szövegmódosításokkal.