Századok – 1998

Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633

DOKUMENTUMOK 643 mondat után rajta volt a zörej. Zúg és búg ez, igazán, mint valami megvadult óriásgép. Kellermant3

0

is hallottuk, éppen ma reggel tisztán. Valamivel túlbeszélte talán az idejét, és a zavaróállomás időre pontosan leállt. Mindezek a megjegyzéseink a 47. hullámhosszal kapcsolatosak. A 33. hullámhosszt soha még elcsípni nem sikerült. Fel kell tehát tételeznünk, hogy ez egy gyengébb állomás, aminek nem ér el idáig az ereje. Szomorú mindebben az, hogy London kitűnően hallható magyarul és minden nyelven. Kitűnően hallhatóak a titkos adók is, például a Petőfi.3

1

S annak ellenére, hogy zavarják azokat is. Egyrészt mindig egy árnyalattal a zavarás mellett vannak, másrészt erős az adás, és a vevőkészülék fokozatos halkítása kiküszöböli a zavarást. Következtetés mindebből: ha nem akaijuk, hogy a Kossuth Rádióra fordított munka és költség kárba vesszék...,3

2

generális változtatásokra van szükség. Inkább kevesebbszer kell adni, de sok hullámhosszon. Félre a fikcióval, hogy titkos adóállomás nem adhat egyszerre több hullámhosszon. Javaslom úgy megkerülni a problémát, hogy adjunk például 47.2, 47.3, 47.4 és így tovább. Ebben az esetben elég, ha azt jelentjük be, hogy a 47-en adunk és senki sem jön rá, hogy egyszerre több állomás beszél. Be lehet így vonni a munkába a moszkvai nagyadókat is, amelyek minden körülmények között hallhatóak, és amelyeket a németek még csak meg sem próbálnak zavarni. Lehetséges azonban, hogy nem ez a megoldás. Nem értek hozzá. Lényeges azonban az, hogy intézkedni kell és pedig sürgősen és gyökeresen. Máskülönben kár a munkáért és kár a drága szovjetpénzért. S nem is hiszem, hogy amit London meg tud tenni, mi nem tudnók. Persze fájdalmas hallaniok, hogy pillanatnyilag munkájuk teljesen kárba vész, de hát nincsen másként. így van, ahogy írom. Legalábbis itt, ezen a helyen (80 km Novográd-Volinszkijtől nyugatra) ezekkel a készülékekkel a fenti következtetéseket kell levonnunk. S hangsúlyozom, ez nemcsak az én véleményem. Hol Gerő, hol én ültünk a készülék mellett és ülünk ezután is, csakhogy a Kossuthot (mint valami égi szózatot) egyszer már élvezhetően hallhassuk. De addig, amíg ez nem történik meg, a Kossuth Rádióról csak mint nem létezőről beszélhetünk. Itt és ezen a helyen! Talán másutt másként van! Nem hinném! A legközelebbi napokban kísérleteket vég-24-én a PB, 28-án az Elnökség tagja lett. Az MSZMP megalakításának egyik kezdeményezője. 1956. november 4-én a jugoszláv követségre menekült, november 23-án Romániába internálták; ekkor elhatárolódott Nagy Imrétől és híveitől. 1958-ban tért haza. 30

Kellermann - Nógrádi Sándor (1894-1971) - kommunista politikus. 1922-től Prágában a cseh Kommunista Ifjúsági Szövetség egyik titkára. 1923-ban Berlinbe utazott emigrációba, ahonnan hamarosan Moszkvába került, ahol 1923 és 1924 szeptembere között a Komintern Végrehajtó Bizottsága Titkárságán dolgozott. Ezt követően hosszabb-rövidebb ideig Ausztriában, Romániában, Csehszlovákiában, Németországban és Spanyolországban dolgozott. A második világháború kitörésétől kezdve ismét Moszkvában élt, a Kommunista Internacionálé munkatársa volt. Ekkor lépett át a magyar kommunista pártba. Előbb a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztőjeként, majd a kijevi partizániskola parancsnokaként tevékenykedett, később maga is partizáncsoportot vezetett. Tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1945 novemberétől az Iparügyi Minisztérium államtitkára, 1946. októberétől az MKP KV Agit. Prop. Osztályának vezetője, az 1947-es választások után a Miniszterelnökség politikai államtitkára. 1948 és 1955 között a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnökségének vezetője. 1957 és 1960 között Magyarország nagykövete Pekingben és Hanoiban. 31

A Petőfi Rádió Angliából sugározta adásait, szerkesztője Buday György grafikus volt. 32

Ezen a helyen az eredeti szövegben pontozás található.