Századok – 1998
Közlemények - Apor Péter: A népi demokrácia építése: Kunmadaras 1946 III/601
A NÉPI DEMOKRÁCIA ÉPÍTÉSE: KUNMADARAS, 1946 611 szóltak: „Asszonyok! A feketepiac, drágaság, tüzelőhiány ellen nem küzdhettek egyedül! Veletek, értetek küzd a Magyar Kommunista Párt' ', bizonyítva, hogy a lázongók követelései megalapozottak voltak. Ez az érvelés a fellebbezésekben is felbukkant: az egyik védőügyvéd szerint a zsidók elleni megmozdulás mindennapos piaci perpatvar volt, melynek során felborítottak egy tojásos dobozt, s ez nem értelmezhető a demokratikus rendszer ellen irányuló akciónak.34 A zsidó lakosság gyors gazdagodása, ahogy a falusiak látták, teljesen felfoghatatlan volt számukra. A zsidók, akik „a deportálásból hazajöttek, bár hangoztatják, hogy semmijük nem maradt és semmijük nincsen, egy-két hónap leforgása alatt tele voltak minden jóval, tele lett az üzletük, és látszólag minden munka nélkül jól éltek."35 A kunmadarasiak számára ésszerű magyarázatot erre a jelenségre az adhatott, hogy a zsidók bizonyosan a feketepiacon keresztül szerezték a pénzüket. A falusiak tisztában voltak a feketepiac létezésével. Ennek ellenére egy elvont társadalmi kategória, a feketézőké nem volt felismerhető a parasztok számára: a zsidók kézzelfogható csoportja töltötte meg azt jelentéssel. Számukra a piacon árat emelő zsidók pontosan úgy viselkedtek, amint az a feketézőkről tudott volt. Felfogásukban a spekulánsoknak tulajdonított minden tulajdonság a zsidókban öltött testet, és a megértés ezen folyamatának következtében nem csak a zsidó kereskedőket látták feketézőnek, hanem tulajdonságaikat minden zsidóra vonatkoztatni kezdték. Ezt az elképzelést megerősítette a zsidókról és az üzletről, a zsidókról és a pénzről szóló népi bölcsesség, ahogy azt a következő, Kunmadarason gyűjtött közmondások jól aláfestik: „Hozomra, leszre a zsidó sem ad.", jelentése: csak készpénzért, vagy „Számol, mint zsidó az üres boltban" jelentése: nincs jövedelme.3 6 A feketézők elleni kampány zsidó ellenes fellépésként való értelmezéséhez hozzájárulhatott az is, hogy a falusiak számára egy ilyenfajta propaganda hadjárat nem tűnhetett szokatlannak. A hatóságok a háború alatt és azt megelőzően hosszú ideig felléptek a zsidó közösség ellen. Sokan vélhették úgy, hogy az állam ezúttal sem tesz másként, mindössze más módon fogalmazza meg elvárásait. Ezt az értelmezést megerősítette egy másik vallomáscsoport, amely a falu végén lévő katonai repülőtér közelében történt halálos kimenetelű erőszakos cselekményről számolt be. Rosinger Józsefet bántalmazták ott, aki ugyanazon a napon később belehalt a sebeibe. A tanúk egybehangzóan állították, hogy amikor Rosinger munkahelyük felé tartott, észrevették, és futva indultak a menekülő férfi után. Amikor elfogták, először nem merték megtámadni, egészen addig, amíg egyikük ki nem tépte a botot az áldozat kezei közül. Majd a munkások felváltva kezdték ütni, míg össze nem rogyott. Ennél a pontnál minden vádlott megemlítette, hogy mielőtt visszatértek volna dolgozni, a szomszéd településről, Karcagról három ember érkezett, és felajánlották, hogy lelövik Rosingert, majd ők is ráütöttek a bottal. Ez az utolsó állítás azt sugallta, hogy nem közvetlenül a vádlottak voltak a felelősek az áldozat haláláért, hanem néhány ismeretlen, amely meggyőző érvelésnek tűnt a beszélők számára.37 34 V 56032/2 Thompson i. m. Victoria De Grazia\ How Fascism Ruled Women. Italy, 1922-1945. Berkeley - Los Angeles - Oxford, 1992. szerint ugyanez a viselkedési minta figyelhető meg az olasz fasizmus utolsó hónapjaiban. A nők indították el az ellenállást, miközben egyszerűen igyekeztek teljesíteni olyan hagyományos családi kötelezettségeket, mint például ételt adni a gyermekeiknek. 35 V 56032/1 36 Birkás István: Kunmadarasi jegyzetek. Dunaújváros, 1995. 102., 110. 37 Minden vallomás megtalálható: V 56032/1
