Századok – 1998
Közlemények - Palasik Mária: A szólásszabadság deklarálása és korlátainak kezdetei Magyarországon (1946–1949) III/585
A SZÓLÁSSZABADSÁG MAGYARORSZÁGON 194&-1949 KÖZÖTT 593 hogy mindent elrabolnak. Azok a kommunisták, akiket kitüntetnek, megdicsérnek, meg az élmunkások és mintagazdák, azok a legnagyobb marhák, mert azok sokat termelnek, hogy azzal támogassák a demokráciát.... Olyan diktatúra van Magyarországon, amilyen piszkos diktatúra még sosem volt." A NOT az ítéletet 1950. február 25-én jóváhagyta.38 S. István földműves 1948. novemberben jött haza a szovjetunióbeli hadifogságból, öt hold földet kapott. 1949 szeptemberében Mekényesben a községházára kitették a békekölcsönt alul- és túljegyzők névsorát. Az ezt szemlélő emberek előtt tette a következő kijelentést: „Mindenki bolond, aki fizet. Mert mit adott a demokrácia?" Valaki megkérdezte tőle, munkásember létére hogy beszélhet így, ő talán nem kapott semmit? „Nem. Magyarország kormánya elnyomja a kulákokat, s ugyanakkor az állami gazdaságokban a munkások kevesebbet keresnek, mint a kulákoknál" - válaszolta. A népbíróság által kiszabott nyolc havi börtönbüntetést a NOT 1950 februárjában felemelte tíz hónapra és juttatott földjének elkobzására.39 K. István szegedi római katolikus hitoktatót 1949 októberében 2 év hat hónap börtönre ítélték, mert a földreformról azt nyilatkozta, hogy „azzal már a régi rómaiak is megpróbálkoztak, akkor is megbukott, most is meg fog bukni. ' ' A népi kollégiumokról azt mondta: „gyerekkolhozok", a rendszerről pedig azt: ,A múltban a főurak és az arisztokraták voltak uralmon, ma pedig suszterek, piktorok és utcaseprők uralkodnak. "40 Egyes személyek vagy csoportok ellen azok demokratikus vagy köztársasági meggyőződése miatt gyűlöletre izgatás A következő esetekben az eljárásra, illetve vádemelésre az 1946:VII. tc. 2.§. c) pontjára való hivatkozással került sor, mely azt bünteti, aki „egyes személyek vagy csoportok ellen azok demokratikus vagy köztársasági meggyőződése miatt gyűlöletre izgat". Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az ebbe a csoportba tartozó ügyekből van a legtöbb vádemelés, illetve ítélet. Az esetek többségében a kommunista pártra, annak tagjaira és /vagy Rákosi Mátyásra tettek sértőnek minősített kijelentéseket. A pestszentlőrinci Sz. Ferencet 1946. május 12-én lakásán keresték fel az MKP agitátorai. Arra akarták rábeszélni, hogy fizessen elő a Szabad Népre. Beszélgetés közben kijelentette: „Nem lépek be egyik pártba sem, amíg ilyen csirkefogók vezetik a pártokat." Ezért 1 év 3 havi börtönnel, 10 év politikai jogvesztéssel és teljes vagyonelkobzással büntették annak ellenére, hogy a helyi polgármesteri hivatal szegénységi bizonyítványával igazolta vagyontalanságát.4 1 K. P. Jánost 1946 júliusában Egerszóláton két községi esküdt és két rendőr felszólította, hogy jóvátételi célokra szolgáltasson be egy ökröt. О ezt a következő szavakkal tagadta meg: „Adjanak a kommunisták az oroszoknak enni, azokat szabadították fel, nem engem." Hat havi börtönnel, 5 évi jogvesztéssel, vagyona 1/4 részének elkobzásával sújtották.42 38 MOL JGY XX-4-b 113. d. Elsőfokú ítélet: 1949. dec. 9. 39 MOL JGY XX-4-b 113. d. Elsőfokú ítélet: 1949. nov. 3. 40 Csongrád Megyei Levéltár Népbírósági Iratok 204-260. 41 MOL JGY XIX-E-1-1 82. d. ítélet: 1947. szept. 20. 42 Uo. ítélet: 1947. július 25.
