Századok – 1998
Közlemények - Palasik Mária: A szólásszabadság deklarálása és korlátainak kezdetei Magyarországon (1946–1949) III/585
594 PALASIK MÁRIA T. László gazdálkodó 1946. szeptember 9. és október 18. között volt előzetes letartóztatásban. A vád az volt ellene, hogy 1946 áprilisában Érden az alábbi kijelentést tette: „Nem marad ez így soká, a magyar munkásság olyan buta mint a föld, mert fére hagyja magát vezetni egy olyan szélhámos zsidótól, mint Rákosi. Rövidesen futni fog az oroszokkal együtt." О a szerencsésebbek közé tartozott, mivel a tanúk a vallomásokat visszavonták, a népbíróság felmentette.43 K. Vilmos Rákoscsabán két községi elöljáró jelenlétében 1946 novemberében Rákosit Rosenfeld Matyinak nevezte, majd kijelentette: „a kommunista párt tagsági könyvét kezébe sem venné, s nem lépne be zsidó pártokba." Hat havi börtönnel, hivatalvesztéssel, 5 évi politikai jogoktól való megfosztással és teljes vagyonelkobzással büntették.44 A NOT 1949 május 23-i ítélete a büntetést egy hónap és tizenöt napi fegyházra mérsékelte, az előzetes letartóztatásban eltöltött idővel kitöltöttnek vette.45 B. Tiborné Gyulán, 1946. november 24-én az MKP párthelyiségében pártnapon az előadó beszéde alatt tette a következő megjegyzést: „Rákosi Mátyás csak húzza a busás fizetést, kisemberekkel nem törődik... ha neki is 230 Ft-ból kellene tengődnie, mint nekem, akinek 8 gyerekem van, ő sem beszélne így." Az ügy sokáig húzódott, végül 1949. márciusban az Igazságügy-minisztériumból a következő leirat érkezett a Szegedi Főállamügyészséghez: „Az idő múlása folytán és arra tekintettel, hogy terhelt idegbajosnak vallja magát, s az esetet követően megbánást tanúsított,... szíveskedjék az államügyészséget arra utasítani, hogy a nyomozást megszüntessék."46 Az ötgyermekes H. Pálnét azért ítélték hat havi börtönre, 5 évi politikai jogvesztésre és a földreform során neki juttatott 7 hold föld elkobzására, mert 1946 novemberében Tormoslődpusztán mások előtt szidta a kommunistákat.4 7 A NOT az ítéletet annyiban mérsékelte, hogy a neki juttatott föld felerészbeni elkobzását mondta ki azzal az indoklással, hogy félje hadifogságban van, s a juttatott föld fele őt illeti meg.48 B. Péter kecskeméti gazdálkodót a budapesti népbíróság öt évi börtönbüntetésre, vagyona felének elkobzására ítélte, mert 1947 tavaszán egy kisgazdapárti népgyűlésen mint szónok a következőket mondta: „A mai politikai rendszer nem demokratikus, mert egy maroknyi kisebbség akarja rákényszeríteni akaratát egy más pártállású többségre.... A mi demokráciánk olyan, mint egy homokos, vizes talajra emelt épület, előbb-utóbb összeomlik.... A szűzmáriás nemzeti színű zászlót bemocskolták a vörös színnel." A NOT a büntetést egy év és négy hónapi börtönre mérsékelte azzal az indoklással, hogy a cselekmény nem minősíthető államrendellenes izgatásnak.49 A szegedi népbíróság három madarasi asszonyt ítélt el, köztük egyet egy év börtönre, a másik kettőt fejenként 2000 Ft pénzbüntetésre. A vád az volt ellenük, hogy 1947 júliusában az egyikőjük háza elé kiülve esti beszélgetés közben a következő kijelentéseket tették: „Bassza meg az isten az anyját Rákosi Mátyásnak, csak azért jött Bácsalmásra, hogy a birkát elvigye és a foglyok nem jönnek haza. Az anyjuk istenit ezeknek a kommunistáknak, ha kommunizálni akarnak, miért nem mennek 43 Uo. ítélet: 1947. nov. 18. 44 Uo. ítélet: 1947. máj. 16. 45 MOL JGY XX-4-b 69. d. 46 MOL JGY XIX-E-1-1 82. d. 47 Uo. 48 MOL JGY XX-4-b 76. d. ítélet: 1948. nov. 10. 49 MOL JGY XX-4-b 78. d. Elsőfokú ítélet: 1947. okt. 22., másodfokú: 1948. dec. 21.
