Századok – 1998

Közlemények - Palasik Mária: A szólásszabadság deklarálása és korlátainak kezdetei Magyarországon (1946–1949) III/585

KÖZLEMÉNYEK Palasik Mária A SZÓLÁSSZABADSÁG DEKLARÁLÁSA ÉS KORLÁTAINAK KEZDETEI MAGYARORSZÁGON (1946-1949) Jogi szabályozás A 20. században a modern demokráciák alkotmányaiban a gondolat- és véleményalkotás szabadsága kiemelkedő szerepet kapott az emberi és polgári jogok között.1 A szólásszabadság kinyilvánítása Magyarországon a II. világháború utáni demokratizálódás következménye. Elválaszthatatlanul kapcsolódik a köztársaság 1946. február 1-i kikiáltásához. Az 1946. évi I. tc. bevezetése rendelkezik azokról az emberi és polgári jogokról, melyeket a köztársaság biztosít polgárai számára. Ezek között találjuk a gondolat és vélemény szabad nyilvánításának a jogát. Mivel a törvény a koalíciós pártok egyeztetésének eredménye, a szabadságjogok garantálására vonatkozó javaslat a FKgP és az SZDP alkotmányjogászainak kezdeményezésére került a törvénybe.2 Nekik köszönhetően született meg az emberi és polgári jogok első, átfogó megfogalmazása Magyarországon. Vagyis: „a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, s a részvétel joga az állam és az önkormányzatok életének irányításában. Ezektől a jogoktól egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül...."3 A törvényhozók a demokrácia érdekeire hivatkozva a szólásszabadság korlátairól is rendelkeztek az 1946. évi VII., „A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről" címet viselő törvény megalkotásával. Eszerint bűntettet követ el az, aki a demokratikus rend megbontására vagy megdöntésére, a köztársasági államforma megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat kezd, vagy abban részt vesz; illetve olyan tettet követ el, amely arra irányul, hogy a köztársasági elnököt életétől, személyes szabadságától, alkotmányos hatalmától megfossza. Az ilyen bűntett büntetéseként halál vagy életfogytiglani kényszermunka jár. 1 A szólásszabadságról ad jog- és filozófiatörténeti összefoglalást a XV századtól napjainkig Halmai Gábor A véleményszabadság határai c. könyvében. Atlantisz, 1994. Magyar vonatkozásban a témát érinti még Pölöskei Ferenc A köztársasági eszme története Magyarországon c. műve. Cégér, 1994. 2 Vida István: Dokumentumok az államforma kérdésének 1946. évi rendezéséhez. Összeállította és közreadta: Vida István. Jogtudományi Közlöny, 1982. 12. szám 971. és 975. o. 3 Magyar Törvénytár. 1946. évi törvényczikkek. Budapest, 1947. 1946. I. tc. 3-12. o. Lásd Palasik M.: A törvényhozás demokratikus jogalkotása c. tanulmányát. In: A magyar parlament 1944-1949. Készült Balogh Sándor egyetemi tanár szakmai irányításával. Szerkesztette és a függelékeket összeállította Hubai László és Tombor László. Gulliver Lap- és Kk. 1991, 82-99. o.