Századok – 1998

Tanulmányok - Csernus Sándor: Zsigmond és a Hunyadiak a francia történetírásban I/47

ZSIGMOND ÉS A HUNYADIAK A FRANCIA TÖRTÉNETÍRÁSBAN 49 átfogóbb tanulmányozására régiónkban főleg a román történészek vállalkoztak (mindenekelőtt Iorga és Marinescu), olyannyira, hogy a francia anyag Közép-Kelet Európára vonatkozó megállapításainak alaposabb feldolgozását is gyakorlatilag ők végezték el, s tették hozzáférhetővé francia nyelven a francia történetírás művelői számára.5 Vizsgálódásunk ezúttal nem fog kiterjedni a magyar-francia kapcsolatok egészére, tanulmányunk tehát nem a 15. századi magyar-francia kapcsolatok története, csupán azokra az eseményekre koncentrál, amelyekről forrásanyagunk tájékoztatást ad: így (szövegeink optikáján átszűrve) valójában a Nagy Lajos halálát követő évektől a Mátyás uralkodásáig terjedő időszak egyes fejezeteinek franciaországi bemutatását követhetjük nyomon. A legelső ami szembetűnik, hogy már a 14. század utolsó két évtizedében a francia történetírás Magyarország iránti érdeklődésében a korábbi időszakhoz viszonyítva is igen erőteljes növekedést tapasztalhatunk.6

Ráadásul ez az érdeklődés korántsem a véletlen műve, hiszen számos nemzetközi politikai szempontból is lényeges magyarázata van: közöttük mindenekelőtt az egyházszakadás megoldásában, illetve a török előrenyomulásával, az eretnekség térhódításával szemben játszott magyar szerep jelentőségét ugyanúgy megemlíthetjük, mint a lassúbb, de a társadalmi feszültségektől kevésbé terhelt és egyenletesebb fejlődést produkáló közép-európai régió általános gazdasági és politikai felértékelődését У Tehát Közép-Európa, különösen pedig Magyarország, több szempontból is az érdeklődés első vonalába kerülhetett, ami teljesen természetes módon követhető nyomon a francia politikában, következésképp a francia historiográfiában is. A francia politika és a francia történetírás Magyarország felé fordulásának fontos összetevője volt az a körülmény, hogy Nagy Lajos halálakor fel lehetett éleszteni a francia-magyar dinasztikus házasság korábban meghiúsult tervét, és hogy a magyar 5 Az európai nagy könyvtárakban manapság is Iorga és Marinescu művei adják a tárgykörben hozzáférhető anyag döntő részét. Olyan, nagy tapasztalattal és erudícióval megírt tanulmányokról vem itt szó, amelyek nem minden esetben tudták elkerülni az erősen nemzeti hangvételű történetírás csapdáit, s megállapításaik gyakran szinte változtatás nélkül kerülhettek bele a korral foglalkozó nyugat-európai feldolgozásokba. Lásd mindenekelőtt Nicolae Iorga, N.: Notes et extraits pour servir à l'histoire des croisades au XVe siècle, Paris, 1989, Uô.: Les aventures „sarrazines" des Français de Bourgogne au XVe siècle, in: Mélanges d'Hist. Générale de l'Univ. de Cluj I, Cluj, 1927, 7-56, valamint Marinesco, C.: La politique orientale d'Alphonse V d'Aragon, roi de Naples (1416-1458), Barcelona, 1994. с. egybegyűjtött reprint tanulmányait., vagy újabban Ciobanu, R. S.: Les chroniqueurs français de la Vie croisade et les Roumains de l'aire de la latinité orientale, in: Nouvelles Études d'Histoire, Acad. des Se. Soc. et Pol, publ. à l'occasion du XVIe Congrès International des Sc. Hist, Stuttgart, 1985, Bucarest, 1985, 157-176. A 15. századi francia anyagból bőven merít Lacaze, Y: Politique „méditerranéenne" et projets de croisade chez Philippe le Bon: de la chute de Byzance à la victoire chrétienne de Belgrade (mai 1453-juillet 1456), Annales de Bourgogne, XLI, n° 161-162, (1969), I-II, 5-42, ill. 81-132. A magyar vonatkozásokat egybegyűjtve Eckhardt, A.: De Sicambria à Saint-souci. Histoire et légendes franco-hongroises, Bibl. de la Revue d'Hist. Comparée, II, Paris, 1943. 6 Kosâry, 109-111, AlcLásy, 15-16., Gabriel, A.: Les Rapports dinastiques franco-hongrois au Moyen-Age, Bp., 1944., 38-51. 7 „Európa friss erői Keleten vannak. Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon... Ez a három monarchia modern állammá akar válni..." Autrand, E: Charles VI., 140-143, 142. Guenée, В.: L'Occident aux XlVe et XVe siècles, Nouv. Clio, Paris, 1981, 64, 68, 123, 146-147, 166, 179, 198, 220, 247., Malowist, M.: The Problems of Growth of the National Economy of Central-Eastern Europe in the Late Middle Ages, The Jurnal of. Eu. Eco. Hist 3, (1974), n° 2, 319-357., Tapié, V L.: Monarchie et peuples de Danube, L'Histoire sans frontières, Paris, 1969, 19-20, Bryce, J.: A Római Szent Birodalom (ford. Balogh Á.), Bp, 1903, 196-199, 261-295, Engel P: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig, in: Magyarok Európában I, Bp. 1996, 266-314, 325-336.