Századok – 1998
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517
530 DOMBRÁDY LORÁND támadó gépeket magától értetődően szovjeteknek minősítették és így adták azt tovább a vezérkar főnökének. Korábbi elemzéseikben számoltak egy Magyarország elleni szovjet támadás lehetőségével, így nem voltak kétségeik. A gyorsvonat elleni korábbi támadás is ezt a vélekedést látszott erősíteni. A háborúba lépés lehetőségeit kereső Werth gondolkodás nélkül szovjet agreszsziónak fogta fel a történteket és azonnal cselekvésre szánta el magát. Feltehetően Bartha Károly honvédelmi miniszter társaságában azonnal a palotába sietett a kormányzóhoz,és sürgős kihallgatást kért. Tisztában volt vele, hogy a támadás híre megfelelő hatással lesz a kormányzóra. A megfelelő reagálás sem fog elmaradni. A miniszterelnök előzetes tájékoztatását — mint már oly sokszor — ezúttal sem tartotta szükségesnek. Tartott tőle, hogy fenntartásaival elbizonytalanítaná a gyors döntésre hivatott kormányzót. A katonák 14 óra körül érhettek a palotába, s néhány perccel később már sor is kerülhetett a megbeszélésre az őket azonnal fogadó kormányzóval. Werth tájékoztatta a Kassát ért szovjet légitámadásról, ami mérhetetlenül felháboríthatta. Számára sem lehetett kétséges a támadók kiléte, így nem is tartotta szükségesnek annak további tisztázását. Vezérkari főnökének helyzetmegítélésében máskor sem kételkedett. Mint ennek Bárdossy jelenlétében is nem egyszer tanújelét adta, számára „Werth a legképzettebb és legtanultabb katona és stratégiai tudása is neki a legnagyobb".Ezúttal is magáévá tette Werth javaslatát, hogy a cselekvés útjára kell lépni. Magyarország nem maradhat továbbra is tétlen a szovjet elleni háborúban, a bekövetkezett provokálatlan támadást, ami különben várható volt, meg kell torolni. Werth előtt is tudott volt, hogy ilyen esetben az 1920. XVII. tc. 2.§. 2. bekezdése a mérvadó, mely a kormányzót feljogosítja az azonnali cselekvésre. A törvény kimondta: Közvetlen fenyegető veszély esetében azonban a kormányzó a magyar összminisztérium felelőssége és a nemzetgyűlésnek késedelem nélkül kikérendő utólagos hozzájárulása mellett a hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását elrendelheti. Werth jól számított, a kormányzót sikerült meggyőzni. Azonnal kiadta a parancsot a visszacsapás elrendelésére s hozzájárult a provokálatlan szovjet támadás nyomán beállott hadiállapot kimondásához. A vezérkar főnöke azzal is tisztában volt, hogy a kormányzói döntés sem meglepetést, sem pedig ellenkezést nem fog kiváltani. Kimondva vagy kimondatlanul — mint erre még visszatérünk — nem először került sor hasonló, a fenti törvényen alapuló kormányzói döntésre. Werthnek a kormányzótól való távozását követően késedelem nélkül kiadott parancsára mozgásba jöttek a légierő kijelölt alakulatai. A vezérkar főnöke nem találta szükségesnek megvárni a kormány hozzájárulását a megtorló akcióhoz, ő megelőlegezte azt. Mégjavában ülésezett a minisztertanács, amikor a kormányzói felhatalmazás birtokában már kiment a vezérkar parancsa. A veszprémi 4. bombázó ezred 16.4 5 -kor már megkapta a parancsot a szovjet célpontok ellen másnap reggel végrehajtandó támadásra.3 4 A VIII. hadtest parancsnoksága éjjel 245 -kor jelentette a vezérkar ügyeletesének, hogy a délután kapott parancs értelmében a VIII. és X. közelfelderítő század gépei már felkészültek és reggel végrehajtják a kijelölt célpontok elleni támadást.35 34 Orosz Béla: A magyar légierők teljesítményei a Kárpátoktól Dnyeperig. Budapest, 1942. 6. 35 HIL. Ein. Vkf. 1. 1941/1090/13/ M.
