Századok – 1998

Történeti irodalom - Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc története (Ism.: Molnár András) II/497

497 TÖRTÉNETI IRODALOM AZ 1848-49. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC TÖRTÉNETE Szerkesztette: Hermann Róbert Videopont Kiadó, Budapest, 1996. 463 o. A maga nemében egyedülálló ismeretterjesztő kézikönyvet tett le az olvasók asztalára a jeles történészekből álló szerzői munkaközösség. Hiánypótló népszerűsítő összefoglalása ez a forradalom és szabadságharc történetének, a szerzők és az olvasók öröme azonban mégsem lehet egészen felhőtlen, mert a rendkívül igényes és színvonalas tartalomról időnként el-eltereli a figyelmet a könyv gyenge technikai kivitele. A sajnálatos kettősségre a kötet névtelen műszaki szerkesztője önkéntelenül „ráhibázott", amikor a külső borítón olvasható eredeti címet — Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története — a belső előzéken és címoldalon lerövidítve, sőt a „forradalom és szabadságharc" sorrendjét értelmetlenül felcserélve jelenítette meg. 1848-49 szellemi öröksége meghatározó eleme nemzeti identitásunknak. Talán történelmünk egyetlen sorsfordulójához sem kapcsolódik annyi érzelem, mint a forradalom és szabadságharc felemelő vagy éppen megrázó eseményeihez. A „nagy év" jeles dátumai, nevezetes helyszínei, kiemelkedő alakjai a nemzeti öntudatra ébredés és polgári ellenállás szimbólumai voltak a rendszerváltást megelőző években is. 1848 üzeneteit lépten-nyomon hangoztatták a legkülönfélébb politikai erők, mert tudták: a forradalom és szabadságharc eseményeivel való érzelmi azonosulásnak nagy mozgósító ereje van! Napjainkra 1848/49. történelme a polgári Magyarország legendákkal teli eredet-mítoszává magasztosult, az egykori történelmi valóságról pedig vajmi keveset tud a közvélemény. Felelős ebben az elmúlt évtizedek — sőt, talán az egész évszázad — ismeretterjesztő irodalma is, amely hol a marxista történetírás dogmáitól, hol pedig csupán együgyű romantikától vezérelve egysíkú, többnyire fekete-fehér képet rajzolt 1848/49. eseményeiről. Összességében elmondható, hogy a forradalom és szabadságharc történetének tényszerű, politikai előítéletektől és minősítésektől, valamint prekoncepcióktól mentes, tárgyilagosságra törekvő, korszerű tudományos ismereteket közvetítő, ugyanakkor közérthető, népszerűsítő formában megfogalmazott összefoglalása mindmáig hiányzott. Számos színvonalas tudományos monográfia, tanulmány vagy forrásközlés készült ugyan, de ezeket általában csak a szakemberek olvasták, és a legújabb kutatási eredmények nem, vagy csak alig jutottak el a szélesebb olvasóközönséghez. Kevés olyan tudományos igényű ismeretterjesztő mű született, mint Urbán Aladár „Pákozd, 1848" c. 1984-ben megjelent munkája. Urbán Aladár könyvének minden erényét nélkülözte a forradalom és szabadságharc egészének népszerűsítő bemutatására törekvő Várady Géza „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag" c. 1976-ban kiadott, erősen osztályharcos szemléletű, az elfogulatlanság látszatát is messze elkerülő műve. Várady a legrosszabb baloldali hagyományokat követve, rendkívül torz képet festett 1848/49. eseményeiről és jellemeiről. Az a dologban a legsajnálatosabb, hogy ez volt mostanáig az egyetlen összefoglaló jellegű ismeretterjesztő munka a forradalom és szabadságharc egészéről. Ilyen körülmények között cseppet sem csodálkozhatunk, hogy felcsillant a szerkesztő szeme, amikor kecsegtető ajánlatot kapott a kiadótól, amely felajánlotta szabad kapacitását egy, a forradalom és szabadságharc történetét népszerűsítő módon összefoglaló krónika számára. Jóllehet a kiadó és a szerkesztő találkozása véletlenszerűen történt, a feladatra keresve sem találhattak volna alkalmasabb szakembert, mint Hermann Róbertet, aki már egyetemi tanulmányai alatt egyedülálló historiográfiai ismeretanyaggal vértezte fel magát, majd a Hadtörténeti Intézet tudományos munkatársaként széleskörű és roppant alapos levéltári forrásfeltárásba kezdett. Kivételes tehetsége, példátlan szorgalma és munkabírása révén tíz esztendő alatt jelentős eredményekkel gyarapította a forradalom és szabadságharc szakirodalmát. Eredményeit nem csupán szűkebb értelemben vett kortársai, de idősebb pályatársai — így pl. Kosáry Domokos — is méltányolták. Ráadásul Hermann Róberttől sohasem volt idegen a színvonalas ismeretterjesztés műfaja: ő volt pl. az egyik szerzője annak a rádiós sorozatnak, amely a határon túli magyar fiatalok számára foglalta össze Magyarország történelmét. A Jazz Kiadóval 1995 februárjában kötött szerződés szerint „A forradalom és szabadságharc krónikája" címet viselte volna a kötet, s szerkezetében is erősen hasonlított volna az Officina Nova könyvkiadó ismert krónikasorozatára. Időközben azonban az Officina Nova perrel fenyegette a Jazz Kiadót, amiért utóbbi a minőségi krónikasorozat címét, küllemét és szerkezetét követve, ám ahhoz csak a külsőségekben hasonlító, valójában selejtes munkát adott ki „A világháborúk krónikája" címmel. Ezért a tervezett mű címe, és némiképp szerkezete is változott az eredeti elképzelésekhez képest, sőt közben a kompromittált kiadó is nevet változtatott s a könyvet már Videopont Kiadó néven adta ki. A kiadó először csupán