Századok – 1998

Kisebb cikkek - Kovács István: Jerzy Bulharyn javaslata a lengyel légió megalakítására és egy szerződés keletkezésének talánya II/466

KISEBB CIKKEK 473 választott küldöttséget meneszt a Hon­védelmi Bizottmány elnökéhez, s fölajánl­ja szolgálatait a magyaroknak, nem mint zsoldosok, hanem mint a vele szövetséges lengyel hadtest magva. Egy ily lépésért csakis az iljú emigrációt sújthatta volna megtorlás, Galíciát és a Nemzeti Tanácsot nem."20 Az idézet első feléhez hozzá kell fűz­nünk, hogy nem az országgyűlésről van szó, hanem minden bizonnyal az április 9-ei pesti népgyűlésről, mivel a Pozsony­ban tartott utolsó rendi diétát(az uralkodó április 11-én berekesztette. A Múzeum téren több ezres tömeg gyűlt össze annak a deputációnak a tiszteletére, amely Bécs­be tartott, hogy átadja a Lengyelország szabadságának helyreállítását kérő galí­ciai lengyelek petícióját. A küldötteket üd­vözlő Irányi Dániel leszögezte, hogy ma­gyar nemzet Lengyelországot nemcsak szavakban pártolja, hanem szükség ese­tén fegyverrel is támogatja.2 1 A lengyel­barát népgyűlés és a magyar politikusok hasonló szellemű nyilatkozatai úgy ter­jedtek el Lengyelországban, mintha azok országgyűlési határozatok lettek volna. Falkowski, az ifjú emigráció egyik ve­zetője lett, s miután Józef Kwiatkowski révén megkapta a kívánt felhatalmazást, vele együtt elhagyta Ilyvót. Előbb Krak­kónak kerültek, ahol szintén több száz orosz-lengyelországi emigráns tartózko­dott. Útjukat az ő beleegyezésük elnyerése után folytatták Nowy Targon és Késmár­kon át Pestre.22 Az ilyvói magyarbarát ifjúság depu­tációja után tehát az új emigrációs kül­döttség volt a második, amelyik a légió ügyében Magyarországra utazott tárgyal­ni. Falkowski — mintegy Bulhaiyn kon-20 uo. 21 Csapláros István: A felvilágosodástól a fel­szabadulásig. Tanulmányok a magyar-lengyel iro­dalmi kapcsolatok köréből. Bp. 1973: 223. cepciójának szellemében — hadtestről és feltételekről beszél. Ezért is hagyja meg az ifjú emigránsoknak, hogy egyelőre ma­radjanak veszteg, s csak akkor jöjjenek Magyarországra, ha az általuk létrehozott bizottság üzenetét megkapják: azaz, ha a magyar kormány teljesíti feltételeiket.23 De mikor érkezett a két tagú kül­döttség Pestre? Erre Falkowski emléki­ratának idevágó fejezetéből kikövetkez­tethető a pontos válasz, amely azonban még talányosabbá teszi a légió felállítá­sának dátumául elfogadott október 20-át. Falkowski beszámol róla, hogy miu­tán megérkeztek Pestre az Országos Hon­védelmi Bizottmány székhelyén átadták egy hivatalnoknak a több száz aláírással hitelesített megbízólevelüket, s azonnali kihallgatást kértek Kossuthnál. Azt a vá­laszt kapták, hogy Kossuthnak egy szabad perce sincs, mert a Bécs felmentésére i­rányuló hadjárat foglalja le, s holnap indul az osztrák határon álló táborba. Ellenben kéri, hogy hajózzunk vele Esztergomig, s akkor alkalmunk lesz vele beszélgetni.24 Elfogadták az invitálást és egészen Pozsonyig Kossuthtal tartottak. Útjukat, megbeszéléseiket Falkowski részletesen ismerteti. Ezekből kiderül, hogy Kossuth miért vesztette el bizalmát a lengyel légió egymásnak ellentmondó tervével kopog­tató lengyelek iránt. A bennünket érintő kérdés kapcsán a következőket mondta lengyel tárgyalópartnereinek: „Aztán meg három úr jött Ilyvóból valamiféle if­júsági bizottság képviseletében, ígérték, hogy 6-800 vitéz ifjút hoznak Magyaror­szág védelmére és semmi többet nem kí­vánnak, minthogy alakítsunk belőlük egy lengyel gyalogos zászlóaljat, egy század lovasságot, fél ütegnyi tüzérséget - zsol-22 Falkowski: 26-27. 23 uo.: 24. 24 uo.: 54.

Next

/
Thumbnails
Contents