Századok – 1998
Kisebb cikkek - Majdán János: Vasúti ügyek 1848-ban az első felelős magyar minisztérium működéséig II/457
464 KISEBB CIKKEK a. vagy négy millió forintnyi öt százalékos.. .kötelezvények... kibocsátása által, vagy b. négy milliónyi elsőbbségi részvények átadása által..., vagy végre c. a pest - szolnoki vasútvonalnak a magyar állam teljes birtokába leendő átbocsátása által..." A polgári közigazgatási elvek szerint a javaslat fenntartja a jogot, hogy a „három biztosítási mód közül a választás egyáltalában a magyar kormányt s illetőleg az országgyűlést illetendi."19 A két miniszter külön - külön lépéseket tett javaslatuk elfogadtatására. Kossuth Lajos levélben kérte fel Esterházy Pált, hogy ismertesse a bécsi bankkal a magyar megoldási javaslatot. Arra is kérte minisztertársát, hogy tárgyaljon a kérdésről a pénzügyminisztériumban, s bírja rá a bécsi kormányt a birtokában lévő részvények névértékéből még hátralévő két millió forint befizetésére.20 Széchenyi István Zichy Ferenc államtitkárát küldte Bécsbe „az austriai nemzeti bankkal előleges alkudozások rendezése végett..."21 Mind a két megbízott a vasúttársaság közgyűlése előtt próbált híveket szerezni Bécsben a magyar kormányjavaslatának, de a végeredmény szerint sikertelen volt tevékenykedésük. A társaság előre kitűzött közgyűlése május 22-én összeült és miután meghallgatta a magyar miniszterek válaszát, elvetette azok javaslatait. Kovács Lajos személyesen vett részt a bécsi tanácskozáson, s május 25-én jelentést tett útjáról a miniszternek. Eszerint a vasúttársaság közgyűlése megfogalmazta, hogy a Pest-Szolnok közötti vonalrész átadására nem hajlandó - még a kiépítési költség kifizetése ellenében sem. Indoklásuk szerint az Alföldön futó vaspályát olcsóbban sikerült megépítem, mint az éppen folyamatban lévő Vác-Pozsony közöttit, melynek kivitelezése a sok híd és töltés miatt többe fog kerülni. A forgalom szempontjából azonban a szolnoki vonaltól várták a nagyobb hasznot és így képzelik el a „recompensatiot". Mindebből következett a határozatuk: ha a magyar kormány a nyújtott kölcsön ellenében a szolnoki vonalrészt kéri, akkor annak árát az egész hálózat összes költségeinek figyelembevételével kell kiszámolni, s az arányos részt kérik kifizetni. Az olcsón épített pályát drágán kívánták eladni, amit természetesen az osztályvezető elfogadhatatlannak tartott. Kovács Lajos megjegyezte jelentésében, hogy a kormány ajánlata és az igazgatóság elképzelései között nagy az eltérés, de ettől függetlenül fontosnak tartja a további tárgyalásokat, mivel Szolnokról kiindulva Debrecen és Arad irányában megindult a pálya kijelölése. Az építkezés folytatása előtt szerinte mindenképpen rendezni kellene a magánvasút zilált gazdasági helyzetét.22 A Középponti Vasúttársaságot ezzel a pénzügyi támogatással nem sikerült a felelős magyar minisztérium fennhatósága alá vonni. A tái-saság vezetősége nem kívánta megszakítani kapcsolatát a magyar kormánnyal, s igyekezett a miniszterek javaslataihoz közelálló döntéseket hozni. Ezt mutatta, hogy a felelős minisztériumtól kapott levél elveinek megfelelően a július 16-án tartott következő közgyű-19 A két illetékes miniszter május 12-én kelt (Szerkesztette: Barta István) Budapest, 1951. (Tonyilatkozata az Országos Honvédelmi Bizottmány vábbiakban: KLÖM) XII. kötet 148. p. iratai között található (a továbbiakban: OHB.) 2 1 OL. KKM. Elnöki 1848. 97. OL. OHB. 1848. 1992. 22 Kovács Lajos május 25-én írt jelentése a köz-20 Kossuth Lajos május 17-én írt levele herceg gyűlésről OL. KKM. Elnöki 1848. 108. Esterházy Pálhoz Kossuth Lajos Összes Munkái
