Századok – 1998
Kisebb cikkek - Majdán János: Vasúti ügyek 1848-ban az első felelős magyar minisztérium működéséig II/457
KISEBB CIKKEK 465 lésükön az igazgatóságot átalakították. A 12 tagból nyolc pesti lakos volt, s ők intézték a vállalat ügyeinek nagy részét. A Bécsben lévő 4 igazgatósági tagra az osztrák kormánnyal és a Nemzeti Bankkal történő kapcsolattartást bízták."23 Az állami kölcsönről a Batthyány-kormány működése alatt több szó nem esett. 2. Az országban működő másik vasúttársaság Sopron és Bécsújhely között közlekedtette gőzvontatású szerelvényeit. Az 1847. augusztus 20-án megnyitott pálya a Bécs - Gloggnitz Vasúttársaság kezelésében volt, s így a magyar kormányszervek erre a vállalatra semmiféle befolyást nem gyakorolhattak. JeUemző, hogy a vasút megnyitását sem a vállalat sem a megye nem tartotta fontosnak közölni a Helytartótanáccsal, amely kénytelen levélben megkérni a soproniakat, hogy „ezen megnyitásnak mikor és mily körülmények közti megtörténtéről" szíveskedjenek jelentést tenni.24 A társaság a felelős magyar minisztériumot 1848 májusában kereste meg levélben és kért támogatást a vasút további építéséhez. A Soprontól Nagykanizsáig terjedő vonalrész kivitelezésére 700 000 forintnyi kölcsönt kértek. A javaslatot előkészítő Kovács Lajos hasonlóan nyilatkozott az ügyről, mint a másik társaság esetében. Kölcsönt nem javasolt, de a kért összeg fejében a kormány átvehetné a részvényeket, ezáltal meghatározná a beleszólási lehetőséget a vonal építésébe.2 5 Széchenyi István tíz nappal később tárgyalásra hívta a minisztériumba az i-23 A közgyűlés határozatáról Ürményi Ferenc és Ilkey Sándor aláírásával érkezett levél a kormányhoz szeptember 30-án. OL. OHB. 1848. 1992. 24 A megnyitás körüli bonyodalmakat ismerteti: Gonda József: A magyar vasútügy 1848/49-ben Közgazdasági (és közigazgatási) Szemle XX. évf. 241-254. p. gazgatóság képviselőit. 2 6 A kért kölcsönt nem tudta a vállalat számára biztosítani, de másfajta támogatással próbálkozott. Ugyanebben az időben két síneket gyártó vállalat ajánlatot tett a miniszter asztalára áruik ütemezett szállítására. A Hoffmann testvérek és Maderspach Károly Ruszkabányáról és Ferdinándhegyről küldene vassíneket.27 A Gömöri Vasmívelők Egyesülete az ózdi gyárukban készítene szívesen síneket a minisztérium számára.2 8 Mind a két esetben azt javasolták, hogy a kormány előzetes fizetéssel támogassa a gyártást, havi ütemezésben fizesse ki a vételárat. A miniszter a Sopron-Bécsújhelyi Vasúttársaság állami támogatására sínek megrendelését tartotta elképzelhetőnek. A tárgyalásokra érkezett igazgatósági képviselők ilyen választ kaptak Széchenyitől, aki az esetleges állami sínmegrendeléseket a pénzügyi helyzettől tette függővé. A következő évi költségvetés előkészítésénél ezt a támogatást nem építette be a miniszter a tárca terveibe, ami azt jelzi, hogy a társaság nem kérte a síneket.2 9 A vasúti ügyek támogatását áruval sem sikerült megszerezni, az állam ezen a módon sem tudta befolyásolni a magánvállalat tevékenységét. 3. Az első felelős magyar minisztérium tagjai a polgári állam költségvetésének tervezésekor foglalkoztak utoljára részletesen a vasutak támogatásával. Az országgyűlés összehívása után gyorsított ütemben megindult előkészületek keretében Széchenyi István is nyilatkozott a tárca költségvetési tervezetéről. Ezek sze-25 Kovács Lajos május 6-án kelt átirata a miniszterhez. OL. KKM. Elnöki 1848. 65. 26 OL. KKM. Elnöki 1848. 101. 27 OL. KKM. Közi. 1848. 1. 40. 28 OL. KKM. Közi. 1848. 1. 39. 29 OL. KKM. Elnöki 1848. 196.
