Századok – 1998

Kisebb cikkek - Majdán János: Vasúti ügyek 1848-ban az első felelős magyar minisztérium működéséig II/457

KISEBB CIKKEK 465 lésükön az igazgatóságot átalakították. A 12 tagból nyolc pesti lakos volt, s ők in­tézték a vállalat ügyeinek nagy részét. A Bécsben lévő 4 igazgatósági tagra az oszt­rák kormánnyal és a Nemzeti Bankkal történő kapcsolattartást bízták."23 Az ál­lami kölcsönről a Batthyány-kormány működése alatt több szó nem esett. 2. Az országban működő másik va­súttársaság Sopron és Bécsújhely között közlekedtette gőzvontatású szerelvénye­it. Az 1847. augusztus 20-án megnyitott pálya a Bécs - Gloggnitz Vasúttársaság kezelésében volt, s így a magyar kormány­szervek erre a vállalatra semmiféle befo­lyást nem gyakorolhattak. JeUemző, hogy a vasút megnyitását sem a vállalat sem a megye nem tartotta fontosnak közölni a Helytartótanáccsal, amely kénytelen le­vélben megkérni a soproniakat, hogy „ezen megnyitásnak mikor és mily kö­rülmények közti megtörténtéről" szíves­kedjenek jelentést tenni.24 A társaság a felelős magyar minisztériumot 1848 má­jusában kereste meg levélben és kért tá­mogatást a vasút további építéséhez. A Soprontól Nagykanizsáig terjedő vonal­rész kivitelezésére 700 000 forintnyi köl­csönt kértek. A javaslatot előkészítő Ko­vács Lajos hasonlóan nyilatkozott az ügy­ről, mint a másik társaság esetében. Köl­csönt nem javasolt, de a kért összeg fejé­ben a kormány átvehetné a részvényeket, ezáltal meghatározná a beleszólási lehe­tőséget a vonal építésébe.2 5 Széchenyi István tíz nappal később tárgyalásra hívta a minisztériumba az i-23 A közgyűlés határozatáról Ürményi Ferenc és Ilkey Sándor aláírásával érkezett levél a kormány­hoz szeptember 30-án. OL. OHB. 1848. 1992. 24 A megnyitás körüli bonyodalmakat ismerteti: Gonda József: A magyar vasútügy 1848/49-ben Köz­gazdasági (és közigazgatási) Szemle XX. évf. 241-254. p. gazgatóság képviselőit. 2 6 A kért kölcsönt nem tudta a vállalat számára biztosítani, de másfajta támogatással próbálkozott. Ugyanebben az időben két síneket gyártó vállalat ajánlatot tett a miniszter aszta­lára áruik ütemezett szállítására. A Hoff­mann testvérek és Maderspach Károly Ruszkabányáról és Ferdinándhegyről küldene vassíneket.27 A Gömöri Vasmí­velők Egyesülete az ózdi gyárukban ké­szítene szívesen síneket a minisztérium számára.2 8 Mind a két esetben azt java­solták, hogy a kormány előzetes fizetéssel támogassa a gyártást, havi ütemezésben fizesse ki a vételárat. A miniszter a Sop­ron-Bécsújhelyi Vasúttársaság állami tá­mogatására sínek megrendelését tartotta elképzelhetőnek. A tárgyalásokra érke­zett igazgatósági képviselők ilyen választ kaptak Széchenyitől, aki az esetleges ál­lami sínmegrendeléseket a pénzügyi hely­zettől tette függővé. A következő évi költ­ségvetés előkészítésénél ezt a támogatást nem építette be a miniszter a tárca ter­veibe, ami azt jelzi, hogy a társaság nem kérte a síneket.2 9 A vasúti ügyek támo­gatását áruval sem sikerült megszerezni, az állam ezen a módon sem tudta befo­lyásolni a magánvállalat tevékenységét. 3. Az első felelős magyar minisztéri­um tagjai a polgári állam költségvetésé­nek tervezésekor foglalkoztak utoljára részletesen a vasutak támogatásával. Az országgyűlés összehívása után gyorsított ütemben megindult előkészületek kere­tében Széchenyi István is nyilatkozott a tárca költségvetési tervezetéről. Ezek sze-25 Kovács Lajos május 6-án kelt átirata a mi­niszterhez. OL. KKM. Elnöki 1848. 65. 26 OL. KKM. Elnöki 1848. 101. 27 OL. KKM. Közi. 1848. 1. 40. 28 OL. KKM. Közi. 1848. 1. 39. 29 OL. KKM. Elnöki 1848. 196.

Next

/
Thumbnails
Contents