Századok – 1998
Kisebb cikkek - Majdán János: Vasúti ügyek 1848-ban az első felelős magyar minisztérium működéséig II/457
KISEBB CIKKEK 463 rányában vállalt kötelezettségeit, s ha a miniszter befolyása csak az ügyvitel ellenőrzésére teijed ki, akkor a társaság az igazgatóságot telepítse át Pestre. Felvetette azt a lehetőséget is, hogy az osztrák pénzügyminisztérium tulajdonában lévő tíz millió forintnyi részvénycsomagot napi ái-folyamon szerezze vissza a társaság, s a magyar kormány ehhez nyújtson anyagi segítséget. Kérdezte Széchenyi véleményét a szolnoki vonal átvételéről is, melynek formáját nem pontosan értette. Végezetül leszögezte: „Általában nagyon szükségesnek tartom arra vigyázni, hogy midőn a magyar ministerium itt valamely kötelezettségbe bocsátkozik, ennek ne oly színe legyen, mintha csak a részvényesek, tehát főleg csak az ausztriai kincstár számára vállalt volna áldozatot, hanem történjék ez valósággal az ország javára, azaz nem már lejárt kötelezettségek gyümölcstelen fedezésére, hanem a vasút valóságos kiépítésére. Minister úr ismeri financiánk korlátolt állapotát s kétségtelenül csak oly javaslatot teend, melynek teljesítését a lehetőség és közös felelőségünk megengedi' ' - fejezte be levelét Kossuth. Az ügy fontosságára és példaértékű mivoltára utal, hogy Széchenyi még ugyanezen a napon válaszolt minisztertársának. Levelében elvileg leszögezte, hogy a Pest-Szolnok közötti vasutat tartja fontosnak, mivel a keleti térség terményeinek szállítása enélkül nagyon lelassul. A Pestre érkező áru — legrosszabb esetben — vizén továbbítható, amelyhez esetleg kedvezményeket adhat a minisztérium. A Bécsben lévő részvények megvásárlásával kapcsolatos elképzelést elvetette, mivel azzal a magyar minisztérium vállalna magára terheket, de abból a Vác-Pozsony közötti szakasz nem épülne meg. A minisztertárs konkrét kérdéseire válaszolva leírta, hogy fontosnak tartja az állami beavatkozást, amelyet saját keretéből nem tart megvalósíthatónak. A pénzpiaci helyzet miatt a minisztérium kölcsönfelvétele nagy veszteséget hozna az államnak, mivel a költségvetés 5 %-os állami kamatgaranciát vállalt, de ezen az áron nem lehet az adott pillanatban pénzhez jutni.. Az állami támogatás ellenértékeként egyedüli jó megoldásnak a Pestszolnoki vasút tulajdonának átvételét tartotta.1 8 Az egyetlen napon váltott három levél alapján kidolgozott válaszukban a két miniszter egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a vasúttársaságnak felajánlják a pénzügyi támogatást és megígérik, hogy a minisztérium átvállalja az Osztrák Nemzeti Bankkal szembeni tartozását, ha azt ráér három éves futamidő alatt, — a következő év júliusától — negyedévenként törleszteni. A támogatás fejében viszont a minisztérium kiköti: „1 ...magyar állami kormánytól kész pénzben átveendő egy millió pengő forintnyi segélyt is a kijelentett célra, ti. a vasút kiépítésére s fölszerelésére fordítja, 2. hogy a vasút ügyeinek kezeléseinél az állami kormánynak teljes ellenőrködése elfogadtassák, hogy e czélból 3. az igazgatóság székhelyét Pest városában vegye.... 4. hogy a magyar állami kormány szabadságában álljon....a legközelebb tartandó országgyűlés szabad választása és határozata szerint következő változatok egyikébe kívánhatni, úgy mint: 18 Széchenyi István és Kossuth Lajos május llei levélváltása megtalálható OL. KKM. Közlekedési osztály iratai 1848. 1. 8.
