Századok – 1998
Kisebb cikkek - Majdán János: Vasúti ügyek 1848-ban az első felelős magyar minisztérium működéséig II/457
460 KISEBB CIKKEK volt a „Javaslat" kidolgozásakor. A minisztériumhoz csatolták a korábban a Helytartótanácson belül működött építési főigazgatóságot.8 Széchenyi István úgy gondolta, hogy a nyilvánosságra hozott fejlesztési terveket azzal a szakemberrel közösen próbálják megvalósítani, aki segített az elképzeléseket formába önteni. A minisztérium munkatársainak öszszeválogatásakor Kovács mellett még egy vasutakkal foglalkozó személy került a miniszter látószögébe: gróf Zichy Ferenc. Korábban a Helytartótanács helyettes elnökeként is tevékenykedő Zichy egyúttal a Magyar Középponti Vasúttársaság elnöke. Ezt a megbízatását 1847 végén kapta, s feleadatául a rendcsinálást tűzte ki a Helytartótanács.9 A néhány hónap kevés volt ahhoz, hogy a vállalat pénzügyeit sikerüljön rendbe tennie, de a részvénytársaság működéséről átfogó képet kapott. Nyilván ilyen okok miatt emelte a miniszter saját helyettesévé a magántársaság belső ügyeit jól ismerő Zichy Ferencet. Az április végén megindult munka során két kérdés tisztázása volt égetően sürgős. Egyfelől, hogy a minisztérium honnan és mekkora anyagi erőforrásokkal rendelkezik, másfelől, hogy a tárcához került pénzt rmre fordítsák? A Széchenyi István vezette minisztérium működéséhez ténylegesen az állami sómonopólium révén a kincstárba befolyt összeget bocsáthatta a pénzügyminiszter a közlekedési ügyek rendbetételére. Kossuth Lajos 8 Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára. Budapest, 1950. 128. p. 9 Segítőként és a szakmai ügyek ismerőjeként Hieronymi Ottó Ferenc műszaki tanácsost osztották be melléje, aki a pozsony-nagyszombati lóvasút építőjeként szerezte tapasztalatait. 10 Kovács Lajos a miniszter elé terjesztett javaslata megtalálható a Közmunka- és közlekedésügyi Minisztérium Elnöki iratok között, 1848. 50. (a továbbiakban: OL. KKM. Elnöki) több ízben számbavetette a sóár-alap bevételeit, amelyek az első népképviseleti országgyűlés megnyitásának időszakára mintegy 290 000 forintot tettek ki. Ebből az összegből kellett volna megvalósítani a hét hónappal korábban nyilvánosságra hozott közlekedési hálózatot. A törvény értelmében elsősorban a megkezdett munkákat támogatta a miniszter. Ezek közül is a külön kiemelt fiumei vasutat tartotta fontosnak mind Széchenyi, mind Kovács Lajos. Ezzel magyarázható, hogy május negyedikén a közlekedési osztály vezetője javasolja a vasútépítési munkálatok folytatását.1 0 Ebben a hónapban a Budáról tervezett vasút előzetes terepbejárására került sor. A legfontosabbnak tartott vasút előmunkálatai a Velencei tóig terjedtek. A nyár elején megjelentek ezen a szakaszon a mérnökök és Székesfehérvárig kitűzték a nyomvonalat.1 1 A tengeri kereskedelem támogatása és a fiumei kikötőbe vezető vasút nyomvonala korábban nagy vitákat kavart. A minisztériumban nagy figyelmet fordítottak a kikötő fejlesztésére is, hogy a Balaton déli partján futó vasút szerelvényei a már megfelelő rakodási lehetőségekkel bíró Fiúméba érkezhessenek.1 2 A tenger-part elérése mellett a keleti irányú vasútfejlesztések is folytatódtak. A Szolnokig már működő vasutat a „Javaslat" elképzelése alapján kívánták meghosszabbítani. A vasúti műosztály igazgatója utasítást kapott május 18-án a terepbejárás elvégzésére.1 3 A körlevél cím-11 Széchenyi István miniszter 1848. május 18-án kelt utasítása a munkák megkezdéséről Hieronymi Ottó Ferenchez, a központi vasúti műosztály vezetőjéhez. OL. KKM. Elnöki 1848. 110. 12 Kovács Lajos 1848. május 7-én javasolja a miniszternek a fiumei kikötő fejlesztésének 250 ezer forintos támogatását. OL: KKM. Közlekedési Osztály 1848. 14. 14. (a továbbiakban: KKM. Közi.) 13 Széchenyi István Hieronymi Ottó Ferenchez írt utasítása. OL. KKM Elnöki 1848. 110.
