Századok – 1998
Közlemények - Sarnyai Csaba Máté: Úrbéri kárpótlás és/vagy arányosítás. A szekularizációs törekvések püspökkari értékelése 1848 végén II/397
ÚRBÉRI KÁRPÓTLÁS ÉS /VAGY ARÁNYOSÍTÁS 403 vadalmasait is kéije fel a személyes megjelenésre, legalább egy képviselőjük által, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a Hercegprímáshoz küldjék be írásbeli véleményüket és szavazatukat. Az irat is utal rá, hogy az írásbeli hozzászólásokat és voksokat az adott tárgyban a Prímáshoz — Hám János szatmári püspök, választott esztergomi érsekhez — kellett beküldeni. Az alábbiakban ismertetendő iratok2 7 ezért találhatók a prímási levéltár „Hám akta" nevű iratcsomójában. A szabadságharc után az új prímás — Scitovszky János — kérésére a Hám által beküldött iratokról készült ,J?xtractus" nem utal ezekre a levelekre. A dokumentumokon többnyire nincs számszerű jelzet. Maguk az iratok egyértelműen utalnak arra, hogy a fentebb ismertetett, Horváth Mihály által szignált levélre érkeztek válaszként.2 8 Azt, hogy mi az oka a személyes megjelenés helyett az írásbeli forma választásának, nem indokolja külön minden beküldő.2 9 Van, aki rossz egészségi állapotára hivatkozik, mint például Erdélyi Vazul püspök. Mindkét görög katolikus egyházfő — Erdélyi és Popovics is — megemlíti az utazáshoz szükséges pénz hiányát. Ez, ismerve a görög katolikus egyházmegyéknek a római szertartásúakhoz viszonyított szegénységét, megalapozottnak tűnik. Ebből is ered — mint ahogyan erre már korábban is utaltunk —, hogy mindhárom görög katolikus egyházmegye időre visszaküldte az Eötvös által kért kimutatást fennmaradt javairól. Hisz joggal gondolhatták, hogy a congrua felette lesz a korábbi bevételeik szintjének. A hadi helyzetre — a hideg és a nagy távolság mellett — egyedül Bémer püspök hivatkozott, amikor a véleményéhez csatolt kísérő levélben így ír: „Várad és környékét fenyegető veszélyek az Erdély szélén úgynevezett Király hágó körüli csatázás mind olly körülmények, amelyek a távolabbi utazást szerfölött akadályozzák,"3 0 A vélemények ismertetésére rátérve először Kiszár György apát tömör válaszát idézzük. О külön indoklás nélkül ezt írta: „Egyházi Javadalmakba behozandó Arányosításnak eszméjét a' hazai, és egyházi Törvényeknek lelkével tökéletessen megegygyezőnek, és az Egyháznak czéllyaira nézve felette üdvösnek, az Egyháznak önállását, és 27 Az ismertetendő vélemények az egyházi hierarchiában betöltött hely szerinti rendben, zárójelben a levél keltezésével, a következőktől származnak: Nádasdy Ferenc kalocsai érsek (1848. december 21.); Bémer László váradi római katolikus püspök (1848. december 24.); Erdélyi Vazul váradi görög katolikus püspök (1848. december 30.); Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök, (1848. december 30./jelzet 3011); Rudnyánszky József besztercebányai püspök (1849. január 2. — az ö válasza latinul érkezett, ezt magyar fordításban adjuk —) az esztergomi főkáptalan (1849. január 4.); illetve Hiszár György muraszentkeresztúri apát (1848. december 29.) 28 Álljon itt példaként a Rudnyánszky József besztercebányai püspök által küldött „vélemény" első mondata: „Opinio et votum infrascripti Episcopi Neosoliensis, de postulanda ductu Art. IX Ai 1847.8 etiam relate ad ecclesiastica Bona sublatarum urbarialium, et vini nonae praestationum compensatione, ac de generali proventuum ecclesiasticorum proportionata regulatione." ,Дг alulírott besztercebányai püspök véleménye és kérése az 1847-48. évi IX. törvénycikk kiterjesztéséről az elvett úrbéri dolgok közül az egyházi javakra, a borkilenced jövedelmének kompenzációjáról, és az egyházi jövedelmek általános és arányos rendezéséről." 29 így tesz Nádasdy érsek, Hiszár apát és az esztergomi főkáptalan. 30 Az idézett levelet Bémer december 24-ére keltezte. Öt nappal korábban a felső erdélyi sereg Csúcsánál legyőzte Urban seregét. Majd a Bem vezette erdélyi hadsereg december 20-án három irányból megkezdte előrenyomulását Kolozsvár felé. Ennek során előbb december 23-án elfoglalta Dést, 25-én pedig felszabadította Kolozsvárt.
