Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
298 MOLNÁR ANDRÁS Közben, még 1829 novemberében muraközi „Magyar Társaság" felállítását javasolta Zala megye alispánjának egy Tolna megyében élő, ám muraközi, perlaki születésű volt es. kir. kapitány, Zvornik János. Zvornik szerint Muraköz a lakosság nyelvét tekintve elkülönül Zala megye egészétől, ezért az idegenek hajlamosak azt Horvátország részének tartani. „Jó és hasznos volna tehát a népre nézve, mások példájára, ezt a vidéket is megmagyarosítani", ezt a célt szolgálná „egy muraközi Magyar Társaságnak bizonyos kötelező rendszabások mellett felállítása". Zvornik Muraköz iskolázott földbirtokosaiból, megyei és uradalmi tisztviselőiből, a települések elöljáróiból, mindezek feleségeiből, leányaiból, valamint a muraközi papságból kívánta a társaságot megszervezni. Javaslata szerint a társaság tagjainak kötelessége lenne, hogy igyekezzenek magyarul tanulni és beszélni, valamint erre másokat is rávenni és tanítani. Az előkelőbbeknek egy éven belül legalább egy magyar cselédet kellene szegődtetniük, és erre másokat is rábírniuk. A befizetett tagsági díjakat a magyar tanítók pótdíjazására, a kitűnőbb tanulók és tanítók jutalmazására, továbbá magyar könyvek, folyóiratok és újságok beszerzésére lehetne fordítani, azután pedig könyvtárakat kellene felállítani. A megye elrendelhetné, hogy „minden muraközi helység magyar tanítót fogadjon", és kényszerítés nélkül, , jó móddal" rá kellene bírni a helységeket, hogy magyarul tudó jegyzőket, kisbírókat, pandúrokat és éjjeliőröket tartsanak. Fel lehetne szólítani az egész népet, hogy lépjenek szorosabb kapcsolatba a Murán inneni magyarokkal, velük házasodjanak össze, a mesteremberek magyar inast vagy legényt fogadjanak, aki pedig iskoláztatásra vagy valamely mesterség megtanulására szánná a fiát, magyar városokba küldje. Muraköz legnagyobb földbirtokosait fel kellene kérni, hogy uradalmaikban magyar tisztviselőket, pandúrokat, kocsmárosokat, mészárosokat és cselédeket tartsanak. A plébánosok és káplánok eleinte csak az iskolás gyerekeket, később ' pedig az egész községet magyar imádságokra és egyházi énekekre tanítsák. Zvornik maga évente 20 pengő tagdíjat ajánlott fel, sőt könyveket is ígért a perlakiaknak.21 Zala megye közgyűlése hivatalosan nem foglalkozott Zvornik kapitány javaslataival, és nem tudunk arról, hogy megyei támogatás nélkül is megalakult volna a muraközi „Magyar Társaság". A kapitány viszont beváltotta ígéretét, és egy egész kis könyvtárat ajándékozott a perlaki „nemzeti oskolának". A többnyire magyar művekből álló könyvtárat a diákok közül ugyan csak a „kimíveltebb elméjű ifjak" használhatták, ám mások is kikölcsönözhették őket.2 2 Zvornik javaslatainak egyikével-másikával persze Zala megye is egyetértett. így pl. a nemzeti nyelv használatának további bővítéséről hozott 1830:8. tc. kihirdetéséhez kapcsolódva a megye 1831. január 17-i közgyűlése elrendelte, hogy a megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás területén ezentúl kizárólag a magyar nyelvet használják, mást el ne fogadjanak. A megyében élő nem magyar lakosokra nézve előírták, hogy a községek kötelesek legyenek magyarul is beszélő tanítókat fogadni, „kik az iijúságot magyarul tanítani köteleztessenek", a lövői és muraközi járások tisztviselőinek pedig meghagyták, hogy járásuk horvát lakosaihoz is egyedül magyar nyelvű körleveleket intézzenek. Mivel a megye véleménye szerint „a köznépnél a nyelvnek 21 ZML Séllyey család levéltára. Séllyey Elek hivatali iratai. Zvornik János levele Séllyey Elekhez. Szakcs, 1829. nov. 28. 22 ZML Séllyey es. It. Séllyey Elek hivatali iratai. A muraközi járás népiskoláinak összeírása, 1837-1840. (A perlaki iskola könyvtárának jellemzése.)
