Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
A MURAKÖZ 1848-BAN 299 teijesztésére a lelkipásztorok hasznos eszközök lehetnek", felszólították a zágrábi és a szombathelyi püspököt, hogy az egyházmegyéjükben lévő plébánosoknak, ott, ahol a nép magyarul ért, meghagyják, miszerint „a néphez tartani szokott beszédjeiket ne más, mint magyar nyelven tartsák", továbbá a magyarul tudó plébánosokat kötelezzék arra, hogy a születési, házassági és halotti anyakönyveket, valamint az ezekből kiadandó bizonyítványokat magyarul vezessék. Végezetül a megye arra is rá kívánta venni a püspököket, hogy kötelezzék papjaikat az ifjúságot magyar nyelven oktató tanítók felügyeletére.2 3 A zágrábi püspök a hozzá intézett felszólításra azt válaszolta, hogy a megye kívánságait „igen szívesen elfogadná", ha „a nemzeti nyelv pallérozására alkalmatosnak vélné", a javasolt eszközök azonban inkább a nemzetiségek bosszantására szolgálnának, ezért a kéréseket nem teljesítheti. A püspök csupán arra tett ígéretet, hogy a muraközi plébánosoknak meghagyja, miszerint „az ottani tanítókkal az ifjúságot a magyar nyelv tanulásában minden kitelhető serénységgel oktattassák". Miután Zala megye méltóságon alulinak tartotta mások bosszantását, 1831. június 20-i közgyűlése gyakorlatilag levette a napirendről e kérdést.2 4 Muraköz egyházi hovatartozásának és a horvát lakosság magyar nyelvtanulásának ügye nem merült fel sem az országos rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek, sem pedig az 1832-ben összeülő országgyűlésre adandó követutasítás kidolgozása kapcsán, pedig az utóbbiról korábban már határozott a megye. Miután azonban az 1832/1836-os diéta idején az uralkodó visszautasította az országgyűlés nevelésügyi javaslatait — kijelentvén, hogy a nevelés ügye nem tartozik az országgyűlésre —, ill. válasz nélkül hagyta az ellenzék újabb kezdeményezését, számos megye saját hatáskörben próbált intézkedni. Zala 1836. augusztus 8-i közgyűlése népnevelési választmányt alakított a megye népiskoláinak felmérésére és a fejlesztési javaslatok kidolgozására.25 „Ebben az a fő nyereség—írta Deák Ferenc, a választmány kezdeményezője Kossuthnak 1836. december 31-én —, amit nyilván tudatni nem kívánunk, hogy lassanként a nép nevelése közfigyelem alá kerül, s a papoknak vagy kormánynak kezéből vagy elvétetik vagy pedig ellenőrségünk alatt lesz."26 A zalai liberálisok „hátsó szándéka" azonban nem vált valóra. Nemhogy a nevelésügy ellenőrzését nem sikerült átvenniük, de még a népiskolák felmérését sem végezték el az egész megyében. 1837 és 1840 között elkészült viszont — és fenn is maradt — Muraköz népiskoláinak teljes körű és részletes felmérése. A felmérés mind a terület iskolákkal való ellátottsága, mind a gyermekek beiskolázási aránya, mind pedig a magyar nyelv oktatásának eredményessége szempontjából siralmas képet mutatott. Muraköz 7 mezővárosában és 115 községében mindössze 21 népiskola működött 1840-ben, s ezeket mintegy 1110 fiú és leánygyermek látogatta. A muraközi települések alig több mint 1/6-a rendelkezett tehát csak népiskolával, és a nem nemes népesség gyermekeinek legfeljebb 10 %-a vehetett részt iskolai oktatásban. Muraközben hozzávetőleg minden 23 ZML kgy. jkv. és kgy. ir. 1831:4. 24 ZML kgy. jkv. 1831:1545., 1718.; Kring Miklós 60. 25 Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. (Zalai Gyűjtemény 9.) Zalaegerszeg, 1978. 51-53.; Magyarné Sztankovics Ilona: A muraközi járás népiskolái a reformkorban (1837-1841). Pécs, 1997. Kézirat. (Egyetemi szakdolgozatát a Szerző bocsátotta rendelkezésemre, amiért neki ezúton is köszönetet mondok!) 26 Váczy János: Deák Ferenc emlékezete. Levelek 1822-1875. Bp., 1890. 37.
