Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
TANULMÁNYOK Molnár András A MURAKÖZ 1848-BAN Jellacic horvát bán csapatai, melyek 1848. szeptember 11-én hajnalban Varasdnál, majd pedig Perlaknál nyomultak be Magyarország területére, harc nélkül foglalták el Muraközt, Zala megyének a Dráva és Mura folyók által közrezárt, délnyugati részét.1 Miután évek óta nyílt titok volt, hogy a horvát nacionalisták igényt tartanak a Muraközre - erre még a viszonylag méltányosnak tekinthető, Vukotinovic-féle horvát nemzeti követelések is jogot formáltak2 - Jellacic egy rendelettel Horvátországhoz csatolta a megszállt területet. Október 18-án Perczel Mór ugyan felszabadította Muraközt, ám alig három héttel később, november 11-én mégis kénytelen volt feladni. November 22-én, illetve december 12-18. között a magyarok újabb támadásokkal igyekeztek távoltartani Muraköztől az ellenséges csapatokat. Végül a es. kir. hadsereg december közepén megindított, Windisch-Grátz tábornagy vezette összpontosított támadását követően Perczel hadteste elhagyta Zala megyét, és december utolsó napjaiban Muraköz végleg a horvátok kezére került.3 Miután magyar haderő többé nem háborgatta a megszállókat, a gyakorlatban is végrehajthatták Muraköz Horvátországhoz csatolását. Eközben a horvátok mindent elkövettek, hogy területi követelésüket az udvar is elismerje. A horvát báni tanács Bécsbe menesztett küldöttségének 1849. április 25-i petíciója pl. az alábbiakkal támasztotta alá Zágráb Muraközre vonatkozó igényét: „Mikor bánunk megindította a magyarok elleni hadjáratot és átkelt a Dráva folyón, a Muraközt mint Horvátországgal határos és kizárólag a mi néptörzsünk által lakott területet rögtön báni közigazgatás alá helyezte, s ez a terület azóta is folyvást ugyanezen joghatóság alatt maradt, miért is de facto teljesen egyesült Horvátországgal. Ezért, hogy a Muraköz lakói számára biztosítva legyen az egyenjogúság áldása s ennek révén a magyarizmus alóli teljes felszabadulás, kérjük legkegyesebben jóváhagyni a Muraköznek országos hatóságunk által Horvátországgal eszközölt egyesítését. Ezt követeli meg az ottani — kivétel nélkül horvát — lakosok érdeke, valamint az — egyházi vonatkozásban eddig is mindig a zágrábi püspök által gyakorolt — igazgatás ökonómiája."4 A birodalmi hatóságok egy ideig halogatták a fennálló helyzet jogi elismerését, ám a magyar szabadságharc leverése után, 1849. október 30-án már maga Bach belügy-1 Jellacic hadműveleteiről legújabban: Hermann Róbert: A drávai hadtest hadműveleti naplója. Hadtörténelmi tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 36/1.) Zalaegerszeg, 1995. 165-210. 2 Miskolczi Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. Bp. 1927. 411-412.; Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1840-1848. Bp., 1960. 2. köt. 100. 3 Az 1848 októberétől decemberéig Muraköz térségében folytatott hadműveleteket részletesen bemutatta: Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zala megye, 1848. október 17 -december 24. (Zalai Gyűjtemény 36/11.) Zalaegerszeg, 1995. 4 Az idézett szövegrészt Niederhauser Emil fordításában közölte: Spira György: A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Bp., 1980. 210.
