Századok – 1998
Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3
22 KOSZTA LÁSZLÓ működési területén a székeskáptalanok közül a pécsi, a zágrábi és a 13. század végen a Valkö megyei Diakövárra átköltöző boszniai székeskáptalan,17 1 Körös megye keleti felén pedig még a csázmai társaskáptalan és a bélai konvent17 2 végzett hiteleshelyi tevékenységet a középkorban. A megyék 13-14. század fordulóján meginduló oklevéladása17 3 némileg konkurenciát jelentett a pozsegai káptalannak. Az Árpád-korban a káptalan hiteleshelyi tevékenysége szinte kizárólag Pozsega megyére korlátozódott. Két esetben adott ki Valkó megyére vonatkozó oklevelet,174 és egyszer a verőcei polgárok íratták át Mária királynétól kapott oklevelüket,17 5 s 1250 körül többedmagával négy pozsegai birtok mellett Tarnóca és Rebuch Somogy megyei birtokok határjárásán vesz részt a káptalan.176 A 14. században viszont a korábbinál nagyobb területen működik a hiteleshely. A törzsterületet természetesen továbbra is Pozsega megye jelenti, de gyakrabban keresik fol a káptalant Verőce megyéből, és Körös keleti és középső vidékéről. A zágrábi egyház ügyeiben kiadott mandátumokban foglaltak teljesítése végett is ezen a területen kellett vizsgálatot tartaniuk. Valkó megyének viszont csak a Pozsega megyével határos része tartozik a káptalan működési körzetébe. Valkóból a pécsi, a boszniai, a kői és a Dunának innenső oldalán is működő bácsi káptalanok kiszorították a pozsegai hiteleshelyet.177 Baranya megye pedig tudomásunk szerint 1353-ig nem tartozott a káptalan területi hatáskörébe. Egyedül az Aba nembeli Nekcsei család birtokainak ügyében adott ki oklevelet a káptalan, de ezek is jobbára Pozsega megyében voltak.178 A Papuk hegység vízválasztója a hiteleshelyi tevékenység szempontjából is bizonyos mértékig határul szolgált. A 14. század közepétől már a Száván-túli Orbáz megyében levő birtokok elzálogosításai miatt is a káptalanhoz fordulnak.17 9 Az ország távolabbi részein fekvő birtokok — Nyírmái18 0 (Esztergom megye), Tordas18 1 (Fejér megye) és a Sáros megyei Lipóc fold18 2 — ügyében kiadott oklevelekben nem szerepel 171 Hodinka A.: Tanulmányok a bosnyák-djakóvári püspökség történetéből Budapest 1898. 10.; Gyetvai P: Egyházi szervezés főleg az egykori déli magyar területeken és a bácskai Tisza mentén. München 1987. 52.; Tóth 1997. 32-5. 172 Eckhart 1914. 66., de a kolostor helyzete a 14. század közepéig nem volt olyan, hogy jelentősebb hiteleshelyi tevékenységet folytathatott volna. Sörös 1912. 461-2. 173 lstványi G.: A megyei írásbeliség első korszaka. Budapest 1938. 534-6. Különnyomat a Századok 1937. évi pótfüzetéből. Az interregnum után Károly Róbert bírósági reformjainak eredményeként növekedett a központi bíráskodás szerepe, a megyei igazságszolgáltatásé pedig némileg visszaszorult, a 14. század közepe óta nem ítélkezhettek birtokjogokra vonatkozó ügyekben, s az előttük lefolyt perek értéke sem haladhatta meg a 100 forintot. Ezek a változások a megyei írásbeliségen is nyomot hagytak, okleveleikkel örökjogot nem lehetett szerezni. Hajnik 1886. 14. 174 1279. Sm. VI. 331.; 1300. Sm. VII. 405-6. 175 1300. DL. 32691. 176 RA. 927. 177 A bácsi káptalan 1301-ben, Anjou-kori Oklevéltár I. Budapest-Szeged 1990. Szerk. Kristó Gy. (a sorozat a továbbiakban: A. OKLT.) 60-1., 1303. uo. 261.; a kői káptalan 1303. uo. 199.; a pécsi káptalan 1305. uo. 338.; A boszniai káptalan első hiteleshelyi oklevele röviddel 1300 április hava előtt lett kiadva és a káptalan hivatali írásbeliségének törzsterülete Valkó megyére esett, noha viszonylag sűrűn szerepet vállaltak Pozsegában is. Tóth 1997. 32-5. 178 1329. Sm. IX. 474-5. 179 1349. Alsó-Szlav. O. 36-7.; 1351. Sm. XII. 4. 180 1326. M. S. III. 73. 181 1328. A. II. 367-8. 182 A. V 55-6.
