Századok – 1998
Figyelő - Bálint Csanád: Új könyv a nagyszentmiklósi kincsről I/231
252 FIGYELŐ általában is: ötvösök készítették — azt hiszem, az a természetes, hogy azonos korszakokban és régiókban többnyire azonos írástechnikákat használtak. Van azonban még két olyan szempont is, melyet R. G.-nek ezen összehasonlítást megtéve feltétlenül számításba kellett volna vennie: 1) azt még csak rövid utalás formájában sem jelezte, hogy miként véli áthidalhatni az óriási időrendi és kulturális távolságot az említett korsók készülési kora és a 11. század elején veretett pénzek között. Vagy lehetségesnek tartaná, hogy a korsók és az említett pénzek valóban egyidejüek lennének? Ez a szövegéből nem derül ki: sem a kincs, sem a feliratos edények korával egyáltalán nem foglalkozott, ami — újból hangsúlyozandó: — egy tisztán írástörténeti műben elvileg megengedhető (bár akkor is annak hátrányára válik), csakhogy akkor roppant kockázatos egy ilyen kronológiai vonatkozású és történetileg igen nagyhorderejű utalást tennie. 2) módszertanilag azért kifogásolható az általa tett kijelentés, mert nyilvánvaló: R. G. a Stephanus rex-pénzek — és az egész korai magyar pénzverés — óriási szakirodalmát és azoknak a soha, senki által kétségbe nem vont bajor kapcsolatait teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Márpedig a bajor pénzverést a nagyszentmiklósi kincs ötvöseivel bármilyen mértékben is kapcsolatba hozni olyan képtelenség, melyet átgondolva nyilvánvalóan R. G. sem tett volna meg. A Függelékről A könyv Függelékét az Ivanics Mária által a nagyszentmiklósi kincsről öszszeállított bibliográfia alkotja, mely — a szerző orientalista képzettségéből fakadóan — teljesebb a Banner János - Jakabffy Imre által szerkesztett, a Kárpátmedence régészetét feldolgozó bibliográfia-sorozatban találhatónál. Az emberi képesség és főleg egy magyar kutató által elérhető irodalom korlátozott voltának figyelembe vételével nagyra értékelendő, hogy ebből a bibliográfiából igazán már csak a harmadlagos jelentőségű, helyi, népszerűsítő folyóiratokban és kiadványokban megjelent írások maradtak ki. Kivételként három, a maguk területén világhírű tudós munkáját viszont mindenképpen meg kell itt említenünk,66 ezenkívül a kronológiailag és történetileg elhibázott volta ellenére sem hagyható ki a bibliográfiában különben sok munkájával szereplő Csallány D.-nek egy cikke,6 7 s végül feltétlenül számolni kell a bulgár kutatás fontosabb munkáival is.68 A kötet technikai szerkesztése és gondozása, valamint illusztrációinak színvonala éppúgy méltatlan a szerzők tudományos teljesítményéhez, mint az Osztrák Tudományos Akadémia Kiadójához; az utóbbinak eddig kizárólag kifogástalanul gondozott könyveivel találkoztam. (Pedig a szerzők az előszóban név szerint mond-66 A. Alföldi: An Ugrian Creation Myth on Early Hungarian Phalerae. American Journal of Archaeology 73, 1969, 359-361; A. Grabar: Quelques observations sur le trésor de Nagy Szent Miklós. Comptes rendus de l'Académie des Inscriptions et Belles Lettres. 1968 avril-juin, (1968) 250-261. S t. Vaklinov - M. Vaklmova: Sâkroviseto ot Nad sent Miklós. Sofija 1983. 67 D. Csallány: Der Schatz der Csanádén. MFMÉ 1969/2, 201-205. 68 S. S. Vaklinov: L'Orient et l'Occident dans l'ancien art bulgare du VIIe au Xe siècle. Corsi di Cultura sull'Arte Ravennate e Bizantina 15, 1968, 277-284; L. Donceva-Petkova: Grifonat v izkustvoto na srednovekovna Bâlgarija. Arheologija 1979/4, 22-39.
